Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A világjárvány sokféle módon befolyásolta a munkaerőpiacot, vannak akik elveszítették a munkájukat és új lehetőségeket kell keresniük és vannak olyanok is, akik most nyelvvizsga nélkül hozzájutnak a bent ragadt diplomájukhoz. Megnéztük hogyan érdemes pénzről tárgyalni egy állásinterjún.
Ahogy korábban írtunk róla április 10-én megjelent a nyelvvizsgamentes diploma kiadására vonatkozó kormányrendelet. Ennek értelmében mindenkinek – aki 2020 augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz – elengedik a nyelvvizsgakötelezettségét az oklevél kiadásához. Néhány egyetemen már el is kezdték a beragadt diplomák kiállítását és átadását.
Az így szerzett friss diplomások nagy eséllyel lesznek majd munkakeresők vagy szívesebben váltanak majd szakmát. Egy állásinterjú egyik legfontosabb, megkerülhetetlen kérdése a munkabér. Vannak, akiknek nehézséget okoz a pénzről tárgyalni, mert szégyenlősek, kellemetlen nekik a téma, de vannak olyanok is, akik esetleg túlzottan rámenősek.
Gyűjtsetek össze minden információt a munkáról
Még az állásinterjú előtt érdemes jól körbenézni, hogy mit lehet tudni az adott munkakörről, milyen a fejlődési lehetőség, az elvégzendő feladatok minősége és a munkahelyi környezet. Hasznos lehet, ha megkérdezünk ismerősöket a keresetekről, különösen, ha azonos területen dolgoznak. Nem szabad elrugaszkodni a valóságtól, mert könnyű csalódni. Az elvárások legyenek reálisak. Egy felsőoktatási állásbörze is sokat tud segíteni, ahol informálódhattok a munkabérekről.
Pályakezdő és az alku
Pályakezdőként sajnos nehezebb alkudozni a fizetésről, hacsak nem olyan tudás van a birtokotokban, mellyel kevesen rendelkeznek. Így nehezebb a fizetést feljebb alkudni, ilyenkor a legtöbb esetben nem az álláskereső diktál. Jó tudni viszont, hogy nagyobb multiknál van egy 20-30 százalékos tér, melyen belül lehet mozogni.
Mikor térjünk rá a pénzre?
Fontos része az interjúnak a fizetés, majdnemhogy a legfontosabb, azonban arra érdemes ügyelnetek, hogy ne ti térjetek rá a pénz kérdésére, hanem a munkáltató. Ha már több körön túl vagytok, de még nem esett szó a munkabérről, akkor finoman rá lehet kérdezni. Ha nem hangzik el, hogy az összeg bruttó vagy nettó, akkor erre is nyugodtan kérdezzetek rá, hiszen nem mindegy, illetve a fizetésen kívüli juttatásokról is érdemes informálódni. Előfordulhat, hogy titeket kérnek meg arra, hogy mondjatok egy összeget. Bár ennél a pontnál a legtöbben nagyon izgulnak, ezt nem szabad mutatni. Ilyenkor határozottan mondjátok ki a kért bruttó összeget, mintha ez lenne a legtermészetesebb. Érdemes 10-15 százalékkal többet mondani a reméltnél, hogy engedhessünk az összegből és a munkáltató is győztesnek érezze magát.
Fizetés és benyomás
Nagyon fontos, hogy mennyi a fizetés, főleg ha az első, pályakezdő fizetésről van szó, azonban ezt nem szabad éreztetetni a munkáltatóval az interjú során. Az állásinterjúkon sokkal szimpatikusabb, ha a motivációt látják rajtatok. Sokkal jobb benyomást kelt az, aki azt mondja, fontos a fizetés, mert ebből él, de a munka, a fejlődés lehetősége még fontosabb.
A diákmunkát is veszélybe sodorta a világjárvány
Mi lesz vajon azokkal az egyetemistákkal, akik diákmunkából fedezték az albérlet díját és a tandíjat? Az egyik diákszövetkezet igazgatója beszélt a jelenlegi helyzetről az InfoRádióban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.