Ennyit kell fizetnetek, ha nem tanultok és nem is dolgoztok

Milyen kötelezettséggel jár, ha valaki már nem tanul, de még munkát sem talált? A TB (társadalombiztosítás) járulékról minden végzős egyetemistának tudnia kell.

  • Eduline

Korábban megírtuk, hogy a 24 évesnél fiatalabbak 13 százaléka hivatalosan is munkanélküli. Nekik, a hallgatói jogviszonyuk megszűnését követő 46. naptól már fizetési kötelezettségük van, ami a társadalombiztosításukat illeti.

Akiknek tehát 2019 októberén végleg lejárt a diákigazolványuk, és munkába sem álltak, decembertől fizetniük a havonta fixen meghatározott összeget. Ez pedig idéntől 7710 forintot jelent (2019-ben még 7500 forintnyi összeget kellett) havonta.

Ez azokra is vonatkozik, akiknek a tavaszi félévben, tehát március végén jár majd le a diákigazolványuk. Amennyiben nem érvényesítitek, mert nem tanultok tovább és nem kezdetek el dolgozni, nektek is számolnotok kell ezzel az összeggel.

Mit takar a társadalombiztosítás?

Enélkül nem lehettek jogosultak társadalombiztosítási ellátásra, vagyis például az egészségügyi szolgáltatások, a gyermekgondozási díj, a táppénz, de a nyugellátás is.

Öt szakma, amit néhány hónapon belül elsajátíthattok

Szeretnétek szakmát szerezni, de nincs túl sok időtok a tanulásra? Vagy csak kipróbálnátok magatokat valami újban, komolyabb elköteleződés nélkül? Akkor érdemes elolvasnotok a következő listát, ugyanis most olyan képzéseket gyűjtöttünk össze, amelyeket néhány hónap alatt elvégezhettek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.