Változatlan a munkanélküliség, de egyre több fiatalnak nincs állása

Ugyanis a 24 évesnél fiatalabbak 13 százaléka hivatalosan is munkanélküli.

  • Eduline/MTI

Változatlanul 3,5 százalékos a munkanélküliség a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Azonban a 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 8,3 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,9 százalékponttal, 13,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki.

Ahogy korábban írtunk róla, egész Európában nálunk a legmagasabb a nem dolgozó, de nem is tanuló fiatalok aránya. És egy tanulmány szerint ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját.

A 25-54 éves, úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,9 százalékponttal, 1,6 százalékra csökkent.

 

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,6 hónap volt, a munkanélküliek 30,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, tartósan munkanélkülinek számított.

Friss kutatás: Magyarországon a legmagasabb a nem tanulók és nem is dolgozók aránya

Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya is magas, de a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya a 15-29 éves korosztályban is nálunk a legmagasabb. Ez pedig minden téren komoly gondokat okoz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.