Friss kutatás: a fiatalok úgy érzik, az oktatási rendszer nem készíti fel őket a vezetői döntésekre

2050-ben diploma helyett a vizsgával nem megszerezhető szociális készségeken lesz a hangsúly, és a vezetői képességeket nem feltétlenül az iskolapadban, hanem a munkahelyi ranglétrát végig járva fogják megszerezni – derül ki az Adecco Csoport generációs felméréséből.

  • Eduline

Jelenleg még az X generáció van többségben – hazai és nemzetközi szinten egyaránt – a munkaerőpiacon, 5 éven belül viszont a fiatalok átvehetik az uralmat. Becslések szerint ugyanis 2025-re a munkavállalók 75%-a az Y és Z generációból fog kikerülni.

A válaszokból az is kiderül, hogy a fiatalok úgy érzik, a jelenlegi oktatási rendszer nem készíti fel őket megfelelően a vezetői döntésekre. Így 30 év múlva jó eséllyel találkozhatunk olyan cégvezetőkkel és vezető beosztásban dolgozókkal, akiknek nem feltétlenül lesz diplomájuk (51%), és a kellő tudást nem az iskolában, hanem a munkahelyi ranglétra minden egyes lépcsőfokát megjárva fogják megszerezni. Több mint felük (55%) szerint ugyanis a szakmai gyakorlat és a tapasztalati tudás a legjobb módja a jövőbeli vezetők felépítésének.

Mindezek következtében nem meglepő, hogy a fiatalok többsége (70%) szerint 30 év múlva a készségek (soft skill) fontosabbak lesznek, mint a képességek (hard skill).

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.