Friss felmérés: a 29 évnél fiatalabbak 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő évben

A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol - derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.

  • MTI

A közlemény szerint a reprezentatív felmérésben 300, 19-29 éves fiatal elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálták többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal összefüggésben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 20-29 évesek átlagos nettó fizetése az idei első negyedévben 208 ezer forintot tett ki. Amennyiben valóra válik a fiatalok várakozása, akkor azoknak, akik 1-3 százalékos fizetésemelésre számítanak a keresetük 210-214 ezer forintra növekedne, az optimistábbaknak pedig, akik az inflációt meghaladó növekedésre számítanak, egy 5 százalékos emeléssel számolva, havi bevételük a 218 ezer forintot is meghaladná.

A kutatásból az is kiderült, hogy a dolgozó fiatalok 49 százaléka szereti a munkáját, ugyanakkor ennél már jóval kevesebben látnak fejlődési, előrelépési lehetőséget az állásukban, arányuk ugyanis a 2018 utolsó negyedévében mért 32 százalékról, idén az első negyedévben 22 százalékra esett vissza.

Bruttó 334 ezer forint: megvan, mennyit keresnek a három-öt éve végzett diplomások

334 667 forint - ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.

A válaszadók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbecsültnek érzi magát a munkahelyén, mindez pedig 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest. Az országon belül jelentősek az eltérések: a fővárost is magában foglaló központi régióban 54 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben, ezzel szemben a keleti megyékben már csak 33 százalék, a nyugati országrészben pedig 27 százalék gondolta így. 

A dolgozó fiatalok 21 százaléka tervez külföldi munkavállalást, arányuk az elmúlt negyedévekben nem változott jelentősen, ugyanis 2018 negyedik negyedévében a megkérdezett dolgozó fiatalok 19 százaléka, 2018 harmadik negyedévében pedig 22 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Ezzel szemben a felmérésben megkérdezett diákoknak már a 40 százaléka számolt be arról, hogy külföldön szeretne dolgozni, az előző negyedévben arányuk 41 százalék volt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.