Rugalmas munkaidő? Folyamatos tanulás? Mit tartanak fontosnak a pályakezdők?

Jelenleg a munkaerőpiacon az Y generáció tagjai a legiskolázottabbak, szakmai tapasztalattal azonban nem minden esetben rendelkeznek, és nehezen tudják elméleti tudásukat a gyakorlatba átültetni.

  • Eduline

Becslések szerint jövőre a munkavállalók fele, 2025-re pedig 75%-a az Y generációból fog kikerülni – mondta el Karvalics Mária, a magyarországi Adecco Kft. HR menedzsere. Az Adecco Csoport 47 országban szervez egy hónapos gyakornoki programokat.

„Az Y – és a munkaerőpiacon szintén egyre hangsúlyosabb Z – generáció tagjai egy jóval modernebb és gyorsabb világba születtek és nőnek fel, ahol rengeteg alternatíva közül választhatnak. A cégeknek ezért meg kell érteniük, hogy a pályakezdők és a fiatalok számára a rugalmas időbeosztás, a folyamatos kihívások és a tanulás lehetősége jellemzi az álommunkahelyet. A szülői háttér és a családalapítás kitolódása miatt pedig ha az adott munkakör nem elég motiváló, sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, mint az idősebb korosztály, nehezebb tehát kivívni náluk az elköteleződést” – mutatott rá a fiatal munkaerő sajátosságaira Karvalics Mária.

Bruttó 334 ezer forint: megvan, mennyit keresnek a három-öt éve végzett diplomások

334 667 forint - ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.

Jelenleg minden céget az foglalkoztat, hogy az X és Y generáció hogyan tud hatékonyan együtt dolgozni. „Nem feltétlenül kell, hogy problémát okozzon, hogy különböző korosztályok dolgoznak együtt, hiszen a családon belül is éppen ez a helyzet. Az X generáció tagjai ugyanis nagy valószínűséggel Y vagy Z generációs gyermeket nevelnek. Ahogy a mindennapi életben, úgy a munkahelyen is tanulhat egymástól a két generáció, ami hasznos lehet a cég számára is. Ha az Y generáció a fejlődés és a kérdezés lehetőségét látja az idősebb kollégákban, pozitívan állnak hozzájuk. Emellett rendkívül nyitottak minden változásra, és otthonosan mozognak a digitális világban. Az idősebbek pedig éppen ezt a nyitottságot tanulhatják meg a fiataloktól, ezáltal könnyebben tudják befogadni a változásokat, és alkalmazkodni hozzájuk” – mondta el Karvalics Mária.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.