Vajon mennyit keres egy bölcsészet- vagy társadalomtudományi képzésen végzett pályakezdő néhány - munkaerőpiacon töltött - év után? Milyen végzettséggel lehet a legkönnyebben állást találni? A friss statisztikákból kiderül.
A Felsőoktatási Elemzési Jelentések legfrissebb számában megjelent tanulmány alapján a végzett bölcsészek majdnem fele (43%-uk), míg a társadalomtudományi képzésen végzettek kicsivel több mint fele (52%-uk) állt munkába a diplomaszerzést követően. Azonban sokan nem fejezik be a tanulást, az alapképzést végzettek 10-15%-a folytatja a tanulmányait az oklevélszerzés után - derül ki a pályakövetési rendszer statisztikáiból, amelyek a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait felhasználva 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján a következőket mutatja 2016-ban.
Vannak diplomások, akik sokáig álláskeresők
Az adatok alapján mind a két képzési területen a hallgatók 36-38%-a már a tanulmányai befejezése előtt elkezd dolgozni. A diplomaszerzést követő első három hónap számai is azt mutatják, a végzettek több mint fele rövid álláskeresési időszak után elhelyezkedett valahol.
Ugyanakkor mind a két képzési területen akadnak olyan szakok, ahol a diplomások nagy százaléka a végzettség megszerzése után is álláskereső. A bölcsészképzésen végzettek közül a legtöbben néprajz (14%), pedagógia (10%) és történelem (9%) szakos diplomával kerestek állást az adatok alapján. A társadalomtudományi képzések esetében pedig az álláskeresők a kulturális antropológia (15%), az informatikus könyvtáros (15%) és a szociálpedagógia (12%) szakon végzettek között a legmagasabb.
De mennyit keresnek a diplomások?
Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában a bölcsészettudományi alapképzések esetében a férfiaknál átlagosan 213 ezer forint volt, a nők pedig 202 ezer forintot kerestek. Míg ez az arány a társadalomtudományi képzések esetében a férfiaknál 218 ezer, a nőknél 200 ezer forint.
A fizetések egyetemi bontásban a bölcsészettudományi képzéseknél is hasonló számokat mutatnak. Az ELTE hallgatói keresik a legtöbbet, átlagban 239 ezer forintot, a második helyen a Dunaújvárosi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem áll átlagban 224 ezer forintos jövedelemmel.
A társadalomtudományi képzéseknél kicsivel magasabbak az átlagfizetések, a Budapesti Corvinus Egyetem végzett hallgatói átlagban 301 ezer forintot, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói 267 ezer, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatói pedig 244 ezer forintot keresnek átlagban, a NAV adatai alapján.
Menniyre népszerűek ezek a képzések?
Az idei egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikái alapján a bölcsészképzéseknél a pszichológia (4549 jelentkezővel), anglisztika (2345 jelentkezvőel) vagy szabad bölcsészet (969 jelentkezővel) vezeti a listát. Ez a három szak évek óta legnépszerűbb egyetemi bölcsész képzések közé tartozik, de népszerű a történelem, keleti nyelvek és kultúrák valamint a germanisztika is.
A társadalomtudományi képzések közül idén is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb, amelyet több mint 2800-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1835 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1605 felvételizővel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
