Vajon mennyit keres egy bölcsészet- vagy társadalomtudományi képzésen végzett pályakezdő néhány - munkaerőpiacon töltött - év után? Milyen végzettséggel lehet a legkönnyebben állást találni? A friss statisztikákból kiderül.
A Felsőoktatási Elemzési Jelentések legfrissebb számában megjelent tanulmány alapján a végzett bölcsészek majdnem fele (43%-uk), míg a társadalomtudományi képzésen végzettek kicsivel több mint fele (52%-uk) állt munkába a diplomaszerzést követően. Azonban sokan nem fejezik be a tanulást, az alapképzést végzettek 10-15%-a folytatja a tanulmányait az oklevélszerzés után - derül ki a pályakövetési rendszer statisztikáiból, amelyek a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait felhasználva 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján a következőket mutatja 2016-ban.
Vannak diplomások, akik sokáig álláskeresők
Az adatok alapján mind a két képzési területen a hallgatók 36-38%-a már a tanulmányai befejezése előtt elkezd dolgozni. A diplomaszerzést követő első három hónap számai is azt mutatják, a végzettek több mint fele rövid álláskeresési időszak után elhelyezkedett valahol.
Ugyanakkor mind a két képzési területen akadnak olyan szakok, ahol a diplomások nagy százaléka a végzettség megszerzése után is álláskereső. A bölcsészképzésen végzettek közül a legtöbben néprajz (14%), pedagógia (10%) és történelem (9%) szakos diplomával kerestek állást az adatok alapján. A társadalomtudományi képzések esetében pedig az álláskeresők a kulturális antropológia (15%), az informatikus könyvtáros (15%) és a szociálpedagógia (12%) szakon végzettek között a legmagasabb.
De mennyit keresnek a diplomások?
Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában a bölcsészettudományi alapképzések esetében a férfiaknál átlagosan 213 ezer forint volt, a nők pedig 202 ezer forintot kerestek. Míg ez az arány a társadalomtudományi képzések esetében a férfiaknál 218 ezer, a nőknél 200 ezer forint.
A fizetések egyetemi bontásban a bölcsészettudományi képzéseknél is hasonló számokat mutatnak. Az ELTE hallgatói keresik a legtöbbet, átlagban 239 ezer forintot, a második helyen a Dunaújvárosi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem áll átlagban 224 ezer forintos jövedelemmel.
A társadalomtudományi képzéseknél kicsivel magasabbak az átlagfizetések, a Budapesti Corvinus Egyetem végzett hallgatói átlagban 301 ezer forintot, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói 267 ezer, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatói pedig 244 ezer forintot keresnek átlagban, a NAV adatai alapján.
Menniyre népszerűek ezek a képzések?
Az idei egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikái alapján a bölcsészképzéseknél a pszichológia (4549 jelentkezővel), anglisztika (2345 jelentkezvőel) vagy szabad bölcsészet (969 jelentkezővel) vezeti a listát. Ez a három szak évek óta legnépszerűbb egyetemi bölcsész képzések közé tartozik, de népszerű a történelem, keleti nyelvek és kultúrák valamint a germanisztika is.
A társadalomtudományi képzések közül idén is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb, amelyet több mint 2800-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1835 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1605 felvételizővel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
