Vajon mennyit keres egy bölcsészet- vagy társadalomtudományi képzésen végzett pályakezdő néhány - munkaerőpiacon töltött - év után? Milyen végzettséggel lehet a legkönnyebben állást találni? A friss statisztikákból kiderül.
A Felsőoktatási Elemzési Jelentések legfrissebb számában megjelent tanulmány alapján a végzett bölcsészek majdnem fele (43%-uk), míg a társadalomtudományi képzésen végzettek kicsivel több mint fele (52%-uk) állt munkába a diplomaszerzést követően. Azonban sokan nem fejezik be a tanulást, az alapképzést végzettek 10-15%-a folytatja a tanulmányait az oklevélszerzés után - derül ki a pályakövetési rendszer statisztikáiból, amelyek a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait felhasználva 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján a következőket mutatja 2016-ban.
Vannak diplomások, akik sokáig álláskeresők
Az adatok alapján mind a két képzési területen a hallgatók 36-38%-a már a tanulmányai befejezése előtt elkezd dolgozni. A diplomaszerzést követő első három hónap számai is azt mutatják, a végzettek több mint fele rövid álláskeresési időszak után elhelyezkedett valahol.
Ugyanakkor mind a két képzési területen akadnak olyan szakok, ahol a diplomások nagy százaléka a végzettség megszerzése után is álláskereső. A bölcsészképzésen végzettek közül a legtöbben néprajz (14%), pedagógia (10%) és történelem (9%) szakos diplomával kerestek állást az adatok alapján. A társadalomtudományi képzések esetében pedig az álláskeresők a kulturális antropológia (15%), az informatikus könyvtáros (15%) és a szociálpedagógia (12%) szakon végzettek között a legmagasabb.
De mennyit keresnek a diplomások?
Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában a bölcsészettudományi alapképzések esetében a férfiaknál átlagosan 213 ezer forint volt, a nők pedig 202 ezer forintot kerestek. Míg ez az arány a társadalomtudományi képzések esetében a férfiaknál 218 ezer, a nőknél 200 ezer forint.
A fizetések egyetemi bontásban a bölcsészettudományi képzéseknél is hasonló számokat mutatnak. Az ELTE hallgatói keresik a legtöbbet, átlagban 239 ezer forintot, a második helyen a Dunaújvárosi Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem áll átlagban 224 ezer forintos jövedelemmel.
A társadalomtudományi képzéseknél kicsivel magasabbak az átlagfizetések, a Budapesti Corvinus Egyetem végzett hallgatói átlagban 301 ezer forintot, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói 267 ezer, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatói pedig 244 ezer forintot keresnek átlagban, a NAV adatai alapján.
Menniyre népszerűek ezek a képzések?
Az idei egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikái alapján a bölcsészképzéseknél a pszichológia (4549 jelentkezővel), anglisztika (2345 jelentkezvőel) vagy szabad bölcsészet (969 jelentkezővel) vezeti a listát. Ez a három szak évek óta legnépszerűbb egyetemi bölcsész képzések közé tartozik, de népszerű a történelem, keleti nyelvek és kultúrák valamint a germanisztika is.
A társadalomtudományi képzések közül idén is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb, amelyet több mint 2800-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1835 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1605 felvételizővel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
