Ennyi az átlagos magyar fizetés: bruttó 345 ezer forint

A bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt januárban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • MTI

A 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak magasabbak a tavaly januárinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt a bruttó átlagkereset a legalább öt dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. vállalkozásoknál 11,6 százalékos, a költségvetési szektorban 3,8 százalékos volt a béremelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül. A különböző  kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóiparban 11,1 százalékkal 366 ezer forintra, az építőiparban 10,7 százalékkal 263 ezer forintra, a pénzügyi biztosítási területen 13,3 százalékkal, 634 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek.  A mezőgazdaságban 14,5 százalékos emelkedéssel 265 ezer forint volt a bruttó  átlagkereset. A költségvetési szektoron belül a közigazgatásban 4,0 százalékkal  394 ezer forintra, az oktatásban 2,7 százalékkal 320 ezer forintra az egészségügyben 15,9 százalékkal 343 ezer forintra nőttek a keresetek. 

Ennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomával

Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések - évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is.

A foglalkoztatottak száma 2,1 százalékkal 3 millió 64 ezerre emelkedett idén januárra a közfoglalkoztatottak nélkül, akik 26 százalékkal kevesebben 112 ezren maradtak.  A mezőgazdaságban 5,0 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, az iparban 1,4 százalékkal, az építőiparban 8,1 százalékkal nőtt a létszám. Öt százalékkal többen dolgoztak az idegenforgalomban és 4,3 százalékkal nőtt az infokommunikáció terén alkalmazottak száma. A közigazgatás és védelem területén 3,4 százalékkal csökkent a létszám, az oktatásban 0,4, az egészségügyben 0,3 százalékkal többen dolgoznak januárban mint egy évvel azelőtt, de a szociális ellátás területén 10,4 százalékkal csökkent a létszám. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.