Ennyi az átlagos magyar fizetés: bruttó 345 ezer forint

A bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt januárban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • MTI

A 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak magasabbak a tavaly januárinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt a bruttó átlagkereset a legalább öt dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. vállalkozásoknál 11,6 százalékos, a költségvetési szektorban 3,8 százalékos volt a béremelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül. A különböző  kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóiparban 11,1 százalékkal 366 ezer forintra, az építőiparban 10,7 százalékkal 263 ezer forintra, a pénzügyi biztosítási területen 13,3 százalékkal, 634 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek.  A mezőgazdaságban 14,5 százalékos emelkedéssel 265 ezer forint volt a bruttó  átlagkereset. A költségvetési szektoron belül a közigazgatásban 4,0 százalékkal  394 ezer forintra, az oktatásban 2,7 százalékkal 320 ezer forintra az egészségügyben 15,9 százalékkal 343 ezer forintra nőttek a keresetek. 

Ennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomával

Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések - évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is.

A foglalkoztatottak száma 2,1 százalékkal 3 millió 64 ezerre emelkedett idén januárra a közfoglalkoztatottak nélkül, akik 26 százalékkal kevesebben 112 ezren maradtak.  A mezőgazdaságban 5,0 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, az iparban 1,4 százalékkal, az építőiparban 8,1 százalékkal nőtt a létszám. Öt százalékkal többen dolgoztak az idegenforgalomban és 4,3 százalékkal nőtt az infokommunikáció terén alkalmazottak száma. A közigazgatás és védelem területén 3,4 százalékkal csökkent a létszám, az oktatásban 0,4, az egészségügyben 0,3 százalékkal többen dolgoznak januárban mint egy évvel azelőtt, de a szociális ellátás területén 10,4 százalékkal csökkent a létszám. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.