Minden évben körülbelül ezer új szó kerül be az oxfordi angol nagyszótárba. De vajon hogyan vált mindennapjaink részévé például az unlike, a yolo vagy éppen a kimaxol?
Ha tudtok angolul, érdemes megnézni a TED-Ed legújabb videóját, amelyben arra keresik a választ, hogyan jönnek létre a nyelvek (pontosabban: az angol nyelv) legújabb szavai. Felteszik a kérdést: egyáltalán miért van szükségük az embereknek új szavakra, amikor az angolban legalább 170 ezer kifejezés van?
A videóból az is kiderül, hogyan került az angol nyelvbe a machismo vagy a schadenfreude szó, és hogyan lehetséges az, hogy egy teljesen ismeretlen kifejezés néhány hónap alatt több millió emberhez jut el.
Sosem találnád ki, mi lett az idei év szava
Az Oxford Dictionaries szerint végleg túlléptünk az igazságon, legalábbis egy erre utaló szót lett náluk az év legfontosabbja. Az idei év szava a post-truth lett. Ez nagyjából azt a helyzetet írja le, amikor a tények kevésbé számítanak, inkább a személyes meggyőződések és az érzelmek meghatározók.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
