Politikusok nyelvvizsga nélkül: száz képviselőnek semmilyen bizonyítványa nincs

A százkilencvenkilenc közül csak nyolcvankilenc országgyűlési képviselőnek van nyelvvizsgája - legalábbis ennyien jelölték meg a parlamenti honlapra feltöltött adatlapon, hogy államilag elismert bizonyítványt szereztek valamelyik idegen nyelvből. Milyen nyelveket beszélnek a képviselők? Kinek van öt nyelvvizsgája? Ki tud fársziul? Utánajártunk.

  • Eduline

A képviselők egy része nem nyilatkozott arról, van-e nyelvvizsgája, a parlamenti oldalra feltöltött adatlapon sokan csak annyit jelöltek meg, hogy tárgyalási/társalgási szintű nyelvismeretük meg. Mivel ugyanezek a képviselők az iskolai végzettségükről pontos adatokat tudtak megadni, feltételezzük, azért nem írták be a nyelvvizsgájuk szintjét és típusát, mert nem szereztek bizonyítványt.

A Fidesz és a KDNP soraiban összesen 89 olyan képviselő van, akinek nincs államilag elismert nyelvvizsgája, míg az MSZP- és a Jobbik-frakcióban nyolc-nyolc ilyen képviselő dolgozik. Az LMP-s képviselők közül mindenkinek van nyelvvizsgája, Ikotity Istvánnak és Szél Bernadettnek kettő - ezzel az LMP-frakció több nyelvvizsgát tud felmutatni, mint a KDNP-s képviselők, akik a hat bizonyítványból kettőt a volt köznevelési államtitkárnak, Hoffmann Rózsának köszönhetnek.

MTI / Kovács Attila

A nyelvvizsgák kétharmada középfokú, húsz százaléka pedig felsőfokú. Arányaiban a jobbikosoknak van a legkevesebb felsőfokú nyelvvizsgájuk, a huszonegy bizonyítvány közül csak három C1-es. Az alapfokú nyelvvizsgák aránya az MSZP-s képviselők körében a legmagasabb: összesen huszonöt bizonyítványt tudnak felmutatni, ezek közül négy alapfokú, tizenhat középfokú, öt pedig felsőfokú.

Öt nyelvvizsgával rekorder

Ötvennégy képviselőnek egy, harmincnégynek pedig két nyelvvizsgája van. A rekorder a DK-s Vadai Ágnes, aki öt nyelvből szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt, ráadásul ezek közül több felsőfokú: angolból és spanyolból C1-es szinten kommunikál írásban és szóban, míg francia, norvég és orosz nyelvből középfokú nyelvvizsgát szerzett.

Egyébként a négy DK-s képviselő közül ő az egyetlen, akinek van nyelvvizsgája, de neki annyi bizonyítványa van, hogy ezzel a Demokratikus Koalíció az egy képviselőre jutó nyelvvizsgák számát tekintve az LMP után a második. Politikusok nyelvvizsga nélkül: Gyurcsánynak nincs, Vonának van papírja.

Van, aki eszperantóból szerzett nyelvvizsgát

Vadai Ágnes norvégtudásával a különleges nyelvet beszélő képviselők listájára is felkerült. Hiller István (MSZP) felsőfokú, Ander Balázs (Jobbik) pedig alapfokú latin, Navracsics Tibor (Fidesz) középfokú szerbhorvát, Teleki László (MSZP) alapfokú beás nyelvvizsgával rendelkezik, Szabó Tímea (PM) pedig társalgási szinten beszél fársziul.

Eszperantóból három képviselőnek van középfokú nyelvvizsgája, egy pedig alapfokon beszéli. A legérdekesebb mégis Tapolczai Gergely (Fidesz) nyelvismerete, ő ugyanis magyar jelnyelvből még tanári diplomát is szerzett 2011-ben.

Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? A parlamenti képviselők diplomáiról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.