Itt a lista: ezeken a nyelvvizsgákon puskázhattok legálisan, használhattok szótárt

Ha nyelvvizsgázni szeretnétek, de még nem választottátok ki a nyelvvizsgaközpontot, akkor mielőtt döntötök, érdemes megnézni az adott nyelvvizsga szabályait. Melyik nyelvvizsgán szabad szótárt használni? Mutatjuk.

  • Eduline
Shutterstock

Nagyon sok nyelvvizsga közül választhattok, az pedig fontos szempont lehet a választásban, hogy melyik vizsgarésznél engedélyezik a szótár használatát.

A szótár biztonságérzetet ad - előfordulhat olyan, hogy a nagy izgalomban éppen a legegyszerűbb (még valamikor az általános iskolában tanult) szó nem jut eszetekbe, de egy-egy nehezebb kifejezést is érdemes ellenőrizni vizsga közben. Elsőként az Euroexam döntött úgy 2012-ben, hogy minden vizsgarészen engedi a szótárhasználatot - a példát több vizsgaközpont követte, igaz, sok helyen korlátokkal.

Milyen nyelvvizsgákon lehet szótárt használni?

Az Origó nyelvvizsgát választók a teljes írásbelin használhatnak szótárt, a szóbelin azonban nem. Ugyanígy szabályozza a szótárhasználatot a BME nyelvvizsgaközpontja is, míg az ECL nyelvvizsgán csak az íráskészség feladatainak megoldásához vehetik elő a szótárt a vizsgázók.

Pixabay

A Corvinus nyelvvizsgáján is hasonló a helyzet, az általános írásbeli és a szaknyelvi írásbeli nyelvvizsgán az íráskészség, közvetítés és olvasott szövegértés feladatok megoldásához mindhárom szinten egy- és kétnyelvű nyomtatott szótár használhattok. Ha a Pannon Egyetem nyelvvizsgáját választjátok, akkor az írásbeli vizsga közvetítés- és írásfeladatainak megoldásához minden, könyvkiadó által kiadott egynyelvű és kétnyelvű szótárat használhattok.

Az Euroexamnél az olvasásértést és az íráskészséget mérő feladatokhoz korlátlanul, a hallásértésnél az utolsó öt percben lehet szótárt használni, de a vizsgázók a beszédkészség egyik feladatának felkészülési ideje alatt is kinyithatják a nyomtatott szótárt.

A TELC nyelvvizsgázóknak ezzel ellentétben felesleges magukkal cipelniük a szótárt, ott ugyanis egyik vizsgarészen sem engedélyezik a szótárhasználatot. Azok, akik a Debreceni Egyetem vizsgáját, a DExam-et, választják hasonlóan TELC nyelvvizsgázóihoz, nem használhatnak szótárat a vizsga alatt.

Melyik nyelvvizsgán nincs nyelvtani feladat?

Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció jól megy, de nyelvtani szabályokat nem szívesen magoltok? Megnéztük, hogy a piacvezető nyelvvizsgaközpontok közül hol húzták ki a feladatlistáról a nyelvhelyességet mérő tesztet, és hol ellenőrzik továbbra is külön feladattal a szókincsbeli és a nyelvtani tudást.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.