Mi olyan nehéz a magyar nyelvben? Nyelvtanárokat kérdeztünk
Nyelvtanárokat kérdeztünk arról, mennyire könnyen tanulnak magyarul az angol, német, francia vagy más anyanyelvűek, és mit tartanak a legnehezebbnek a magyar nyelvben.
„A magyar nyelv tanítása az előző évtizedek erőfeszítéseinek köszönhetően elindult a professzionálódás útján” - mondta Bencze Norbert az Eduline-nak, aki magyar mint idegen nyelv tanárként magyar nyelvet tanít külföldi diákoknak, emellett pedig alkalmazott nyelvész is. Azonban fény derült arra is, hogy ez a folyamat, nem kifejezetten jelent egyenes utat, sőt vannak komoly akadályok és lemaradások is.

Magyar mint idegen nyelv - így hívják azt a tanárszakot, amelynek során valaki olyan nyelvtanárrá válhat, aki a magyar nyelvet tanítja idegen nyelvként külföldieknek, csakúgy mint a magyar diákoknak éppen az angolt vagy a németet. Bencze Norbertet, magyar mint idegen nyelv tanárt és alkalmazott nyelvészt kérdeztük arról, hogyan áll ma a magyar nyelv oktatása például az angolhoz képest.
„A magyar nyelv tanítása az előző évtizedek erőfeszítéseinek köszönhetően elindult a professzionálódás útján: az egyetemeken a többi tanári szakkal egyenértékű szakká vált a képzés, az egyetemek körül termékeny műhelyek, szakmai körök jöttek létre” – mondta Bencze Norbert, aki mindezek ellenére úgy gondolja, ez a fejlődés most megakadhat. „Az osztatlan tanárképzés felfutásával, amelyben a magyar mint idegen nyelv tanári szakként nem szerepel, a magyar mint idegen nyelv tanári képzés az egyetemek portfóliójába már csak rövid posztgraduális, kiegészítő képzésként kerülhet be, ez pedig sokkal kevesebb elméleti és gyakorlati lehetőséget biztosít a jövő magyar mint idegen nyelv tanárai számára” – tette hozzá.
„Persze, tanítani képzettség nélkül is lehet” – mondta Bencze Norbert, hozzátéve: „mint ahogy sokan teszik is, de szögezzük le: attól, hogy valaki tud magyarul, még nem fogja tudni, hogyan tanítsa meg azt, és a magyartanár sem egyenlő a magyar mint idegen nyelv tanárral”.
Lelkes szakemberek a lemaradások ellen
Bencze Norbert azt mondta, hogy habár a különböző szakmai körök teli vannak újító ötletekkel, nagyon sok területen óriási lemaradásaik vannak a népszerűbb idegen nyelvekhez képest. „Ilyen területet jelent például a különböző készségek fejlesztését segítő tananyagok, a nyelvi szintek pontos meghatározásának hiánya” – magyarázta a nyelvtanár.
A lelkes utánpótlás azonban megoldást jelenthet: „a területen nagyon sok friss gondolatokkal, fiatalos lendülettel rendelkező, aktív szakember, kolléga dolgozik, hogy a 21. század kihívásainak és elvárásainak megfelelő nyelvtanítási környezetet teremtsenek – mondta Bencze Norbert, aki reméli, hogy a tanárképzés átalakulása nem fogja az utánpótlás elvágását jelenteni, mert az megtörheti az említett felívelést”.
Bencze Norbert a saját tanítási módszereiről és a magyar mint idegen nyelv oktatásáról bővebben itt mesélt:
Nyelvtanárokat kérdeztünk arról, mennyire könnyen tanulnak magyarul az angol, német, francia vagy más anyanyelvűek, és mit tartanak a legnehezebbnek a magyar nyelvben.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.