„Attól, hogy valaki tud magyarul, még nem fogja tudni, hogyan tanítsa meg azt”

„A magyar nyelv tanítása az előző évtizedek erőfeszítéseinek köszönhetően elindult a professzionálódás útján” - mondta Bencze Norbert az Eduline-nak, aki magyar mint idegen nyelv tanárként magyar nyelvet tanít külföldi diákoknak, emellett pedig alkalmazott nyelvész is. Azonban fény derült arra is, hogy ez a folyamat, nem kifejezetten jelent egyenes utat, sőt vannak komoly akadályok és lemaradások is.

  • Eduline
Pixabay

Magyar mint idegen nyelv - így hívják azt a tanárszakot, amelynek során valaki olyan nyelvtanárrá válhat, aki a magyar nyelvet tanítja idegen nyelvként külföldieknek, csakúgy mint a magyar diákoknak éppen az angolt vagy a németet. Bencze Norbertet, magyar mint idegen nyelv tanárt és alkalmazott nyelvészt kérdeztük arról, hogyan áll ma a magyar nyelv oktatása például az angolhoz képest.

„A magyar nyelv tanítása az előző évtizedek erőfeszítéseinek köszönhetően elindult a professzionálódás útján: az egyetemeken a többi tanári szakkal egyenértékű szakká vált a képzés, az egyetemek körül termékeny műhelyek, szakmai körök jöttek létre” – mondta Bencze Norbert, aki mindezek ellenére úgy gondolja, ez a fejlődés most megakadhat. „Az osztatlan tanárképzés felfutásával, amelyben a magyar mint idegen nyelv tanári szakként nem szerepel, a magyar mint idegen nyelv tanári képzés az egyetemek portfóliójába már csak rövid posztgraduális, kiegészítő képzésként kerülhet be, ez pedig sokkal kevesebb elméleti és gyakorlati lehetőséget biztosít a jövő magyar mint idegen nyelv tanárai számára” – tette hozzá.

„Persze, tanítani képzettség nélkül is lehet” – mondta Bencze Norbert, hozzátéve: „mint ahogy sokan teszik is, de szögezzük le: attól, hogy valaki tud magyarul, még nem fogja tudni, hogyan tanítsa meg azt, és a magyartanár sem egyenlő a magyar mint idegen nyelv tanárral”.

Lelkes szakemberek a lemaradások ellen

Bencze Norbert azt mondta, hogy habár a különböző szakmai körök teli vannak újító ötletekkel, nagyon sok területen óriási lemaradásaik vannak a népszerűbb idegen nyelvekhez képest. „Ilyen területet jelent például a különböző készségek fejlesztését segítő tananyagok, a nyelvi szintek pontos meghatározásának hiánya” – magyarázta a nyelvtanár.

A lelkes utánpótlás azonban megoldást jelenthet: „a területen nagyon sok friss gondolatokkal, fiatalos lendülettel rendelkező, aktív szakember, kolléga dolgozik, hogy a 21. század kihívásainak és elvárásainak megfelelő nyelvtanítási környezetet teremtsenek – mondta Bencze Norbert, aki reméli, hogy a tanárképzés átalakulása nem fogja az utánpótlás elvágását jelenteni, mert az megtörheti az említett felívelést”.

Bencze Norbert a saját tanítási módszereiről és a magyar mint idegen nyelv oktatásáról bővebben itt mesélt:

Mi olyan nehéz a magyar nyelvben? Nyelvtanárokat kérdeztünk

Nyelvtanárokat kérdeztünk arról, mennyire könnyen tanulnak magyarul az angol, német, francia vagy más anyanyelvűek, és mit tartanak a legnehezebbnek a magyar nyelvben. „Nem szeretem, amikor a magyar nyelvet nehéz nyelvként, általában a világ második legnehezebb nyelveként bélyegzik meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.