A felsőoktatásról, a nyelvoktatásról és a légszennyezésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Arató Gergely szerint a felsőoktatásba való belépéshez 2020-tól a kötelező nyelvvizsga megkövetelése egy újabb eszköz a hátrányos helyzetű diákok kiszorítására. A DK-s politikus azt mondta, hogy ma a közoktatásban a diákok kisebb része szerzi meg a nyelvvizsgát, az intézkedéssel még a jelentkezést is lehetetlenné tennék. Ez olyan elfogadhatatlan politika, amivel az ország jövőjét teszik tönkre - közölte, hozzátéve: a hatékony nyelvoktatás minden feltétele hiányzik, kevés a nyelvtanár, a nyelvi labor, túl nagyok a tanulócsoportok. Azt kérdezte, a kormány hajlandó eltörölni ezt a rendelkezést?
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára felidézte, hogy éppen 20 éve az első Orbán-kormány volt amelyik eltörölte a tandíjat, amit minden diák számára bevezettek, majd tíz évvel később a Fidesz hívta az embereket szövetségbe a tandíj ellen. Kitért arra is, hogy 2006-ban Arató Gergely arról beszélt a tandíjat védve, hogy a képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.
A nyelvoktatásról szólva rámutatott: a nyelvvizsga-előírás hatéves felkészülési idő után írja elő a kötelezettséget. A kormány ingyenes nyelvvizsgával segíti a diákokat, eddig 26 ezer kérelemből 23 ezret engedélyeztek, 683 millió forintot fordítottak erre. 2,2 milliárdból segítik továbbá az iskolán kívüli nyelvtanulást, a hallgatóknál két év alatt 65 százalékról 70 százalékra nőtt a nyelvtudással bírók aránya - sorolta Rétvári Bence.
Jön a felvételi szigor 2020-tól, rengetegen szorulhatnak ki az egyetemekről
A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák. A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
