A felsőoktatásról, a nyelvoktatásról és a légszennyezésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Arató Gergely szerint a felsőoktatásba való belépéshez 2020-tól a kötelező nyelvvizsga megkövetelése egy újabb eszköz a hátrányos helyzetű diákok kiszorítására. A DK-s politikus azt mondta, hogy ma a közoktatásban a diákok kisebb része szerzi meg a nyelvvizsgát, az intézkedéssel még a jelentkezést is lehetetlenné tennék. Ez olyan elfogadhatatlan politika, amivel az ország jövőjét teszik tönkre - közölte, hozzátéve: a hatékony nyelvoktatás minden feltétele hiányzik, kevés a nyelvtanár, a nyelvi labor, túl nagyok a tanulócsoportok. Azt kérdezte, a kormány hajlandó eltörölni ezt a rendelkezést?
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára felidézte, hogy éppen 20 éve az első Orbán-kormány volt amelyik eltörölte a tandíjat, amit minden diák számára bevezettek, majd tíz évvel később a Fidesz hívta az embereket szövetségbe a tandíj ellen. Kitért arra is, hogy 2006-ban Arató Gergely arról beszélt a tandíjat védve, hogy a képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.
A nyelvoktatásról szólva rámutatott: a nyelvvizsga-előírás hatéves felkészülési idő után írja elő a kötelezettséget. A kormány ingyenes nyelvvizsgával segíti a diákokat, eddig 26 ezer kérelemből 23 ezret engedélyeztek, 683 millió forintot fordítottak erre. 2,2 milliárdból segítik továbbá az iskolán kívüli nyelvtanulást, a hallgatóknál két év alatt 65 százalékról 70 százalékra nőtt a nyelvtudással bírók aránya - sorolta Rétvári Bence.
Jön a felvételi szigor 2020-tól, rengetegen szorulhatnak ki az egyetemekről
A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák. A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
