A felsőoktatásról, a nyelvoktatásról és a légszennyezésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Arató Gergely szerint a felsőoktatásba való belépéshez 2020-tól a kötelező nyelvvizsga megkövetelése egy újabb eszköz a hátrányos helyzetű diákok kiszorítására. A DK-s politikus azt mondta, hogy ma a közoktatásban a diákok kisebb része szerzi meg a nyelvvizsgát, az intézkedéssel még a jelentkezést is lehetetlenné tennék. Ez olyan elfogadhatatlan politika, amivel az ország jövőjét teszik tönkre - közölte, hozzátéve: a hatékony nyelvoktatás minden feltétele hiányzik, kevés a nyelvtanár, a nyelvi labor, túl nagyok a tanulócsoportok. Azt kérdezte, a kormány hajlandó eltörölni ezt a rendelkezést?
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára felidézte, hogy éppen 20 éve az első Orbán-kormány volt amelyik eltörölte a tandíjat, amit minden diák számára bevezettek, majd tíz évvel később a Fidesz hívta az embereket szövetségbe a tandíj ellen. Kitért arra is, hogy 2006-ban Arató Gergely arról beszélt a tandíjat védve, hogy a képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.
A nyelvoktatásról szólva rámutatott: a nyelvvizsga-előírás hatéves felkészülési idő után írja elő a kötelezettséget. A kormány ingyenes nyelvvizsgával segíti a diákokat, eddig 26 ezer kérelemből 23 ezret engedélyeztek, 683 millió forintot fordítottak erre. 2,2 milliárdból segítik továbbá az iskolán kívüli nyelvtanulást, a hallgatóknál két év alatt 65 százalékról 70 százalékra nőtt a nyelvtudással bírók aránya - sorolta Rétvári Bence.
Jön a felvételi szigor 2020-tól, rengetegen szorulhatnak ki az egyetemekről
A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák. A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
