Nem enyhítenek a nyelvvizsga-követelményeken a nagyobb budapesti és vidéki egyetemek, hiába fogadta el az országgyűlés 2011 decemberében az átmeneti, 2016-ig tartó nyelvvizsga-amnesztiát. Az ELTE, a Corvinus és a BME hallgatói nem kapnak engedményt, igaz, ezekben az intézményekben sokkal kevesebben küzdenek nyelvvizsga-problémával, mint máshol.
Nem bólintott rá a nyelvvizsga-amnesztiára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem sem. Nem véletlenül: ezekben az intézményekben már a felvételizők jelentős részének is van nyelvvizsgája.
Az amnesztiáról 2011 decemberében döntött a parlament: azokon az egyetemeken és főiskolákon, ahol azt a szenátus engedélyezi, a hallgatók intézményi vizsgával is kiválthatják a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Az engedmény 2016-ig tart: azok élhetnek a lehetőséggel, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, de az abszolválást követő három évben nem tudták, nem tudják bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványukat.
A Pécsi Tudományegyetem szenátusa úgy döntött, csak akkor fogadja el az intézményi vizsgát, ha a Magyar Rektori Konferencia országosan egységes eljárást dolgoz ki, amely „biztosítja az oklevelek egyenértékűségét” – ilyen azonban nem született, így a pécsi hallgatóknak továbbra is államilag elismert nyelvvizsgát kell tenniük, hogy megkaphassák a diplomájukat.
Nyelvvizsga nélkül bekerülni sem lehet
A 2010-ben végzett hallgatók 25-30 százaléka nem kapta még meg a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt. A bennragadt oklevelek száma 2009-ben, az első BA-/BSc-s évfolyam végzésekor ugrott meg, nekik ugyanis a korábbi négy-öt évvel szemben csak három-három és fél évük volt, hogy nyelvvizsgát szerezzenek.
A nagyobb budapesti és vidéki egyetemeket, főiskolákat kevésbé érinti a nyelvvizsga-probléma, mint a kisebb intézményeket. Míg például a Dunaújvárosi Főiskolán a végzősök ötven százalékának marad a tanulmányi osztályon a diplomája a bizonyítvány hiánya miatt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen ez az arány tíz százalék alatti. Ebben az is szerepet játszik, hogy a magas ponthatárok miatt ezekbe az intézményekbe sokszor csak a nyelvvizsgáért kapott pontokkal együtt lehet bekerülni.
A nagyobb egyetemek, főiskolák közül többen rendelkeznek saját nyelvvizsgával és vizsgaközponttal is, ami feleslegessé teszi a belső intézményi vizsgát. A BME-n ráadásul a hallgatók ingyen vehetik fel a nyelvi órákat. Már 150-200 ezer forintból is eljuthattok a középfokú nyelvvizsgáig: erről itt olvashattok.
Ahol rábólintottak, ott sem vonatkozik mindenkire
Azokban az intézményekben, ahol igent mondtak az amnesztiára, a a könnyítés elsősorban az alapszakosokra, a szakirányú továbbképzéseken, felsőfokú szakképzéseken és régi típusú főiskolai képzéseken végzettekre vonatkozik. A mester- és osztatlan szakosoknak továbbra sem engedélyezik a nyelvvizsga kiváltását, ugyanez igaz a szakmai nyelvvizsgát előíró alapszakokon is. Hol bólintottak rá a nyelvvizsga-amnesztiára, mennyibe kerül a vizsga, van-e felkészítő? Összefoglalónkat itt találjátok.
A Debreceni Egyetem ugyan nem fogadja el az intézményi vizsgát, de bizonyos alapszakokon elég az államilag elismert nyelvvizsga szóbeli vagy írásbeli része, de csak akkor, ha a nyelvvizsga-bizonyítványt a Debreceni Egyetemhez tartozó vizsgaközpontban szerezték. A részleteket itt olvashatjátok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
