Nem mindenki jár jól a diplomamentő programmal

Mennyit kell fizetni, ha elkezditek a "diplomamentő program" egyik képzését, de nem sikerül a nyelvvizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Szeretnék jelentkezni a diplomamentő program ingyenes tanfolyamaira, de nagyon nincs érzékem a nyelvtanuláshoz. Mi történik, ha nem sikerül a nyelvvizsga?

A diplomamentő program tanfolyamai teljesen ingyenesek, ahogy a tananyag és a szintfelmérés is, a nyelvvizsgát azonban saját zsebből kell kifizetni.

Ha a vizsga nem sikerül, legalább két alkalommal meg kell ismételni, ezeknek a költsége is a jelentkezőket terheli. Ha 2015. augusztus 15-ig - a tanuló önhibájából - nem sikerül megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt, vissza kell fizetni a képzési díj felét. Ez akár 150 ezer forint is lehet. A diplomamentő programról szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.