Mennyit ér a nyelvtudás a munkaerőpiacon? Milyen esélyeik vannak azoknak a friss diplomásoknak, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek? Melyek a legkeresettebb nyelvek az angolon és a németen kívül? Utánajártunk.
Álláskeresés nyelvtudás nélkül?
Pályakezdőként szinte lehetetlen állást találni nyelvtudás nélkül – derül ki az eduline körkérdésére adott válaszokból. Friss diplomásokat kérdeztünk álláskeresési tapasztalataikról, többségük pedig egyetértett abban, hogy a cégek zöme nem szívesen alkalmaz olyan pályakezdőt, aki nem beszél legalább egy idegen nyelvet, legalább középfokon. Gyors elhelyezkedésre legfeljebb azok számíthatnak, akik hiányszakmát szereztek, így nyelvtudás nélkül is keresettek a munkaerőpiacon.
Ugyanerről árulkodnak a legnagyobb álláskereső portálok adatai is – a több ezer állás közül legfeljebb húsz-harminc olyat lehet találni, amelyre pályakezdő diplomások is jelentkezhetnek, viszont nem alapelvárás az idegennyelv-tudás.
Elég a nyelvvizsga?
Legfeljebb a közszférában, de ott is egyre többször készítenek nyelvi tesztet a jelentkezőknek, vagy egész egyszerűen átváltanak valamelyik idegen nyelvre az állásinterjún. A versenyszférában még inkább központi téma a nyelvtudás – azzal minden HR-es tisztában van, hogy egy tízéves nyelvvizsga-bizonyítvány nem garantálja, hogy valóban meg tudtok szólalni az adott nyelven.
Külföldi tanulmányok?
Ha van rá lehetőség, érdemes néhány hónapot külföldön tölteni – ösztöndíjasként, önkéntesként vagy munkavállalóként. A diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai szerint azok a friss diplomások, akik például Erasmusszal vagy más ösztöndíjjal külföldön tanultak egy ideig – és ott nyelvtudásukat is fejlesztették –, átlagosan havi bruttó 57 ezer forinttal keresnek többet azoknál, akiknek semmilyen külföldi tapasztalatuk nincs. Meglepő? Nem igazán. Ha néhány hónapot külföldön töltöttetek, a leendő főnökötök biztos lehet abban, hogy aktív a nyelvtudásotok.
| Minden a nyelvtanulásról |
Itt vannak a 2015-ös árak: mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért? Hogyan tanulhattok idegen nyelveket teljesen ingyen? A nyelvtanulásra (is) használható közösségi oldalakról itt olvashattok További online nyelvtanfolyamokról itt találtok infókat |
Hány nyelvet kell beszélni?
Az angol alapelvárás, a második és a harmadik nyelv ismerete már nagy előny – mondják az eduline-nak nyilatkozó pályakezdők. Ugyanerről árulkodik a Jobline tavalyi felmérésének eredménye: a megkérdezettek 28 százaléka szerint a sikeres álláskereséshez elég angolul megtanulni, 44 százalékuk az angol mellett egy másik európai nyelvet is elsajátítana, 12 százalékuk pedig egy harmadik, „kis” nyelvet is kiválasztana.
Angol, német vagy japán?
A Jobline-felmérés szerint az angol-német párosításra még mindig nagy az igény, de egyre több cég keres oroszul, távol-keleti vagy skandináv nyelven beszélőket, ahogy a szomszédos országokban használt nyelvekkel sem lehet melléfogni. Ma már a görögre és a törökre is mutatkozik némi kereslet, ahogy cseh- és lengyeltudással is egyre könnyebb elhelyezkedni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
