Nem taníthatnak állami vagy EU-s pénzből finanszírozott nyelvtanfolyamon olyan oktatók, akiknek nincs pedagógia szakos végzettségük. Az anyanyelvi tanároknak is csak egyetlen kiskaput hagyott a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja az Index.
Ezentúl csak olyanok oktathatnak a nyelviskolákban, akiknek van itthon is elismert pedagógia szakos diplomájuk - írja az Index. Ez azt jelenti, hogy a "sima" nyelvszakos egyetemi diploma, illetve a külföldön szerzett, egyébként világszerte elismert nyelvoktatói papírok, például a Cambridge CELTA-oklevele (Certificate in Teaching English to Speakers of Other Languages) sem elég ahhoz, hogy valaki állami vagy uniós forrásból finanszírozott nyelvtanfolyamokon tanítson.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a módosításra azért van szükség, hogy emeljék a képzés színvonalát. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke más véleményen van: szerinte az új szabályozás indokolatlan, következetlen és káros.
Szerinte a módosítás több száz olyan oktató megélhetését tette bizonytalanná, akik más szemléletet képviselhettek, mint amit magyar felsőoktatás pedagógiai szakjai adnak. Hozzátette azt is, hogy a törvénymódosítás eredetileg az anyanyelvi oktatóktól is megkövetelte volna a hazai tanári végzettséget, ami gyakorlatilag "az anyanyelvi oktatók betiltásával lett volna egyenlő", de ezen a rendelkezésen könnyítettek, így már csak egyetemi diplomát írnak elő.
Persze eddig sem volt könnyű dolguk a nyelviskoláknak, csak az órák ötödét tarthatták pedagógiai végzettséggel nem rendelkező tanárok, köztük a külföldről érkezett anyanyelvi oktatók.
Az NGM sajtóosztályán azt mondták, hogy a nyelviskolák nem jeleztek problémát, ráadásul a nem támogatott, illetve nem nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokon ezentúl is korlátozás nélkül taníthat bárki.
Az egyesület elnöke szerint nem igaz, hogy az iskolák nem jelezték a problémát, hiszen a szakmai szervezetek tiltakozása miatt nem került bele a módosításba a két legsúlyosabb elem, az anyanyelvi oktatók ellehetetlenítése és az általános engedélyeztetési eljárás, ami a magántanárok és kisebb nyelviskolák ellehetetlenítését jelentette volna - tette hozzá Rozgonyi Zoltán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
