Nem taníthatnak állami vagy EU-s pénzből finanszírozott nyelvtanfolyamon olyan oktatók, akiknek nincs pedagógia szakos végzettségük. Az anyanyelvi tanároknak is csak egyetlen kiskaput hagyott a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja az Index.
Ezentúl csak olyanok oktathatnak a nyelviskolákban, akiknek van itthon is elismert pedagógia szakos diplomájuk - írja az Index. Ez azt jelenti, hogy a "sima" nyelvszakos egyetemi diploma, illetve a külföldön szerzett, egyébként világszerte elismert nyelvoktatói papírok, például a Cambridge CELTA-oklevele (Certificate in Teaching English to Speakers of Other Languages) sem elég ahhoz, hogy valaki állami vagy uniós forrásból finanszírozott nyelvtanfolyamokon tanítson.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a módosításra azért van szükség, hogy emeljék a képzés színvonalát. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke más véleményen van: szerinte az új szabályozás indokolatlan, következetlen és káros.
Szerinte a módosítás több száz olyan oktató megélhetését tette bizonytalanná, akik más szemléletet képviselhettek, mint amit magyar felsőoktatás pedagógiai szakjai adnak. Hozzátette azt is, hogy a törvénymódosítás eredetileg az anyanyelvi oktatóktól is megkövetelte volna a hazai tanári végzettséget, ami gyakorlatilag "az anyanyelvi oktatók betiltásával lett volna egyenlő", de ezen a rendelkezésen könnyítettek, így már csak egyetemi diplomát írnak elő.
Persze eddig sem volt könnyű dolguk a nyelviskoláknak, csak az órák ötödét tarthatták pedagógiai végzettséggel nem rendelkező tanárok, köztük a külföldről érkezett anyanyelvi oktatók.
Az NGM sajtóosztályán azt mondták, hogy a nyelviskolák nem jeleztek problémát, ráadásul a nem támogatott, illetve nem nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokon ezentúl is korlátozás nélkül taníthat bárki.
Az egyesület elnöke szerint nem igaz, hogy az iskolák nem jelezték a problémát, hiszen a szakmai szervezetek tiltakozása miatt nem került bele a módosításba a két legsúlyosabb elem, az anyanyelvi oktatók ellehetetlenítése és az általános engedélyeztetési eljárás, ami a magántanárok és kisebb nyelviskolák ellehetetlenítését jelentette volna - tette hozzá Rozgonyi Zoltán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
