Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra.

Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.) felvett diákok adatait vizsgálta, hiszen a mesterképzésre jelentkezők túlnyomó többsége már rendelkezik nyelvvizsgával. 2016-ban a tipikusan az érettségit követő 1-2 évben felvettek 39 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája. "Ha feltételezzük, hogy a több mint 15 ezer lehetséges érintett hallgató felének sikerül is 2020-ig megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor is 15-20 százaléknyi potenciális hallgató szorulhat ki a felsőoktatásból" - írják.
Az új követelmény még hátrányosabban érintheti a levelező tagozatokat. Az ide járók jellemzően már munka mellett, az érettségi után 10-15 évvel akarnak diplomát szerezni, nekik így sokkal nehezebb lesz nyelvvizsgát tenni. Pedig a csökkenő hallgatói létszám mellett épp a levelező képzés, illetve a szakirányú és egyéb továbbképzések lehetnek stratégiailag fontosak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek itt tudnák kompenzálni a demográfiai okokból kieső hallgatókat.
Csökkenthet a költségtérítéses hallgatók száma is, hiszen ebben a körben általában nemcsak a jelentkezők pontszáma alacsonyabb az államilag finanszírozott képzésekhez képest, hanem kevesebb embert is vesznek fel nyelvvizsgával. A költségtérítéses képzéseken a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 51 százalék, míg az államilag támogatott hallgatóknál 61 százalék.
Itt a feketeleves: ezeknek a diákoknak esélyük sem lesz a továbbtanulásra 2020-tól?
Kedvezmények nélkül a 2020-tól kötelező nyelvvizsga majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatás felvételin a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok számára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből, és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.