Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt

Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra.

  • Eduline
Túry Gergely

Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.) felvett diákok adatait vizsgálta, hiszen a mesterképzésre jelentkezők túlnyomó többsége már rendelkezik nyelvvizsgával. 2016-ban a tipikusan az érettségit követő 1-2 évben felvettek 39 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája. "Ha feltételezzük, hogy a több mint 15 ezer lehetséges érintett hallgató felének sikerül is 2020-ig megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor is 15-20 százaléknyi potenciális hallgató szorulhat ki a felsőoktatásból" - írják.

Az új követelmény még hátrányosabban érintheti a levelező tagozatokat. Az ide járók jellemzően már munka mellett, az érettségi után 10-15 évvel akarnak diplomát szerezni, nekik így sokkal nehezebb lesz nyelvvizsgát tenni. Pedig a csökkenő hallgatói létszám mellett épp a levelező képzés, illetve a szakirányú és egyéb továbbképzések lehetnek stratégiailag fontosak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek itt tudnák kompenzálni a demográfiai okokból kieső hallgatókat.

Csökkenthet a költségtérítéses hallgatók száma is, hiszen ebben a körben általában nemcsak a jelentkezők pontszáma alacsonyabb az államilag finanszírozott képzésekhez képest, hanem kevesebb embert is vesznek fel nyelvvizsgával. A költségtérítéses képzéseken a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 51 százalék, míg az államilag támogatott hallgatóknál 61 százalék.

Itt a feketeleves: ezeknek a diákoknak esélyük sem lesz a továbbtanulásra 2020-tól?

Kedvezmények nélkül a 2020-tól kötelező nyelvvizsga majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatás felvételin a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok számára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből, és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.