Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra.
Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.) felvett diákok adatait vizsgálta, hiszen a mesterképzésre jelentkezők túlnyomó többsége már rendelkezik nyelvvizsgával. 2016-ban a tipikusan az érettségit követő 1-2 évben felvettek 39 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája. "Ha feltételezzük, hogy a több mint 15 ezer lehetséges érintett hallgató felének sikerül is 2020-ig megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor is 15-20 százaléknyi potenciális hallgató szorulhat ki a felsőoktatásból" - írják.
Az új követelmény még hátrányosabban érintheti a levelező tagozatokat. Az ide járók jellemzően már munka mellett, az érettségi után 10-15 évvel akarnak diplomát szerezni, nekik így sokkal nehezebb lesz nyelvvizsgát tenni. Pedig a csökkenő hallgatói létszám mellett épp a levelező képzés, illetve a szakirányú és egyéb továbbképzések lehetnek stratégiailag fontosak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek itt tudnák kompenzálni a demográfiai okokból kieső hallgatókat.
Csökkenthet a költségtérítéses hallgatók száma is, hiszen ebben a körben általában nemcsak a jelentkezők pontszáma alacsonyabb az államilag finanszírozott képzésekhez képest, hanem kevesebb embert is vesznek fel nyelvvizsgával. A költségtérítéses képzéseken a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 51 százalék, míg az államilag támogatott hallgatóknál 61 százalék.
Itt a feketeleves: ezeknek a diákoknak esélyük sem lesz a továbbtanulásra 2020-tól?
Kedvezmények nélkül a 2020-tól kötelező nyelvvizsga majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatás felvételin a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok számára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből, és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
