100 és 900 ezer forintért adták a nyelvvizsgákat: rendőrök és egyetemi oktatók is vettek

Tíz éven keresztül adták-vették a nyelvvizsgákat, volt, akinek 100 ezer forintért, másnak már 900 ezer forintért adták oda. A gyanúsítottak között rendőrök, élsportolók, de egyetemi oktatók is szerepelnek.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Megkezdődött a „nyelvvizsgaper”, amelynek annyi vádlottja van, hogy nem fértek be a terembe, valamint csak az egy órába került, hogy a vádlottakat és a védőiket számbavegye a bíróság.

A vád lényege, hogy az elsőrendű vádlott, Sz. Istvánné és társai pénzért elintézték a vizsgázóknak, hogy megfelelő nyelvtudás nélkül is kapjanak nyelvvizsga-bizonyítványt.

A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség vádirata szerint mintegy tíz éven keresztül működött a bűnszervezet, amelynek felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg. A szervezet tagjai személyesen, újságokban és szórólapokon is toborozták azokat az embereket, akik nem tényleges nyelvtudással, hanem pénzért akartak német és angol nyelvből középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerezni.

Ha ti tudást is akartok

Így tanulhattok németül teljesen ingyen

Rengeteget spórolhatsz: ingyen tanulhatsz angolul

Ingyen tanulhattok idegen nyelveket, otthonról - a 10 legjobb oldal

Mennyi idő alatt tanulhattok meg egy új nyelvet?

Az ország számos pontjáról jelentkezőktől a szervezők egymástól eltérő, a vizsga szintjéhez igazodó, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez szabott árat kértek. Volt, akinek 100 ezer forintért, másnak 900 ezer forintért szerezték meg a bizonyítványt.

A bűnszervezet Budapesten, Vácon és Vecsésen működő nyelvvizsgahelyek dolgozóinak megvesztegetése révén a vizsgák előtt megszerezte az írásbeli és a laborfeladatokat, és ezekből a vizsgázóknak személyre szabott megoldásokat készítettek. A vizsgázók a megoldásokat e-mailben vagy a vizsga hajnalán személyesen kapták meg. A vizsgáztatók ezután a szóbeli vizsgán előre egyeztetett kérdéseket tettek fel.

A vádirat szerint havonta átlagosan harminc embert juttatott a bűnszervezet így nyelvvizsgához.

A hatóságok 1009 gyanúsítottal szemben fejezték be a nyomozást, közöttük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó és 48 tűzoltó is volt, de ügyvédek, egyetemi oktatók, végrehajtók és élsportolók is szerepeltek a gyanúsítottak között.

Végül negyven ember ellen emelt vádat a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Több mint kilencszáz esetben vádelhalasztást, huszonöt emberrel szemben megrovást alkalmaztak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.