Nyelvtudásért Egyesület: szakszerűtlen állítások vannak a Hoffmann-féle stratégiában

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett...

  • Eduline

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett egymásnak ellentmondó ad hoc javaslatok, melyek előkészítés nélküli rapid bevezetése a felvételi rendszer után a nyelvoktatásban is kaotikus helyzetet teremtene – így értékelték az oktatási államtitkárság idegennyelv-oktatási stratégiájának kiszivárgott tervezetét a Nyelvtudásért Egyesület szakemberei.

„Az angol helyett a német nyelv oktatásának erőltetése joggal kavart vihart a nyelvtanárok és szülők között egyaránt. Az, hogy mindez nyelvpedagógiai szempontból javasolt lenne, igazi szakmai abszurd” – olvasható a közleményben.

Rámutatnak: a sikeres nyelvtanulás záloga elsősorban a diákok megfelelő motivációjában, a sikerélményben, továbbá a tanultak hasznosságának megélésben rejlik. Azt pedig, hogy a német az angolnál „komplexebb nyelvtani struktúrájú” lenne, mint a tervezet érvelésében olvasható, az egyesület szerint nehezen értelmezhető, szakszerűtlen állítás.

„A német nyelv erőltetésénél is aggasztóbb, hogy a tervezet új speciális nyelvi érettségi kidolgozását ígéri, ám nem jelöli meg, mi indokolná ezt, miben igényel a jelenlegi érettségi rendszer változtatást, ahogy azt sem, hogy kik és mikor dolgoznák azt ki. Az új nyelvi érettséginek a tervezet szerinti 2013/14-es tanévvel történő bevezetése kaotikus állapotokat teremtene a középiskolai nyelvoktatásban” – írják.

Az egyesület emlékeztet rá, hogy a jelenlegi közép- és emelt szintű érettségi rendszerének kidolgozása és bevezetése közel egy évtizedes szakmai munkát igényelt. Azzal, hogy jövőre milyen érettségi vizsgát fognak tenni a tanulók, már legkésőbb az idei tanév elején tisztában kellene lenni a nyelvtanároknak, a tanulóknak és a szülőknek.

A közleményben az áll, az általános és középiskolákban nyelvtanulásra fordított jelenlegi óraszám elégséges, hasznosulása azonban kirívóan alacsony. Az, hogy a tervezet a nyelvoktatás hatékonyságának javulását elsősorban a „kötelezően végrehajtandó tanterv” számonkérésétől, és a „rendszeres külső szakmai ellenőrzések, felmérések” tartásától reméli, az egyesület szerint tájékozatlanságot és naivitást tükröz.

„Miközben a tervezetben a hatékonyságjavítás érdekében megjelölt általános célok egy része támogatható, többségük megvalósítása belátható időtávon belül nem reális, mert hiányoznak hozzájuk az anyagi források, továbbá a közoktatásban folyó nyelvtanítás mélyebb problémáinak valódi feltárása is” – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.