Nyelvtudásért Egyesület: szakszerűtlen állítások vannak a Hoffmann-féle stratégiában

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett...

  • Eduline

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett egymásnak ellentmondó ad hoc javaslatok, melyek előkészítés nélküli rapid bevezetése a felvételi rendszer után a nyelvoktatásban is kaotikus helyzetet teremtene – így értékelték az oktatási államtitkárság idegennyelv-oktatási stratégiájának kiszivárgott tervezetét a Nyelvtudásért Egyesület szakemberei.

„Az angol helyett a német nyelv oktatásának erőltetése joggal kavart vihart a nyelvtanárok és szülők között egyaránt. Az, hogy mindez nyelvpedagógiai szempontból javasolt lenne, igazi szakmai abszurd” – olvasható a közleményben.

Rámutatnak: a sikeres nyelvtanulás záloga elsősorban a diákok megfelelő motivációjában, a sikerélményben, továbbá a tanultak hasznosságának megélésben rejlik. Azt pedig, hogy a német az angolnál „komplexebb nyelvtani struktúrájú” lenne, mint a tervezet érvelésében olvasható, az egyesület szerint nehezen értelmezhető, szakszerűtlen állítás.

„A német nyelv erőltetésénél is aggasztóbb, hogy a tervezet új speciális nyelvi érettségi kidolgozását ígéri, ám nem jelöli meg, mi indokolná ezt, miben igényel a jelenlegi érettségi rendszer változtatást, ahogy azt sem, hogy kik és mikor dolgoznák azt ki. Az új nyelvi érettséginek a tervezet szerinti 2013/14-es tanévvel történő bevezetése kaotikus állapotokat teremtene a középiskolai nyelvoktatásban” – írják.

Az egyesület emlékeztet rá, hogy a jelenlegi közép- és emelt szintű érettségi rendszerének kidolgozása és bevezetése közel egy évtizedes szakmai munkát igényelt. Azzal, hogy jövőre milyen érettségi vizsgát fognak tenni a tanulók, már legkésőbb az idei tanév elején tisztában kellene lenni a nyelvtanároknak, a tanulóknak és a szülőknek.

A közleményben az áll, az általános és középiskolákban nyelvtanulásra fordított jelenlegi óraszám elégséges, hasznosulása azonban kirívóan alacsony. Az, hogy a tervezet a nyelvoktatás hatékonyságának javulását elsősorban a „kötelezően végrehajtandó tanterv” számonkérésétől, és a „rendszeres külső szakmai ellenőrzések, felmérések” tartásától reméli, az egyesület szerint tájékozatlanságot és naivitást tükröz.

„Miközben a tervezetben a hatékonyságjavítás érdekében megjelölt általános célok egy része támogatható, többségük megvalósítása belátható időtávon belül nem reális, mert hiányoznak hozzájuk az anyagi források, továbbá a közoktatásban folyó nyelvtanítás mélyebb problémáinak valódi feltárása is” – írják.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.