Tízből csak négy magyar felnőtt beszél idegen nyelven

A felnőtt lakosság mindössze 37%-a beszél idegen nyelvet, ezzel az adattal utolsók vagyunk az Európai Unió tagországai között. A 2017-es felmérés szerint az uniós átlag 66%, tehát az EU lakosságának kétharmada beszél legalább egy nyelven az anyanyelvén kívül.

  • Eduline
Stiller Ákos

A lemaradást jelzi, hogy még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett van az idegen nyelvet beszélők száma, míg nálunk ez az arány 40 százalék alatt van – olvasható a Nyelvparádé közleményében.

A rendezvényt szeptember 7-én és 8-án tartják a Millenáris B épületében: nem csak bel- és külföldi nyelvtanfolyamokat, tankönyveket és segédeszközöket ismerhettek meg, de élménybeszámolókat is hallhattok külföldi nyelvtanfolyamokról, tesztelhetitek tehetitek a tudásotokat egy-egy próbanyelvvizsgán, nyelvórát, internetes tanulási lehetőségeket és technikai újdonságokat próbálhattok ki.

Folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma, 20 ezerrel kevesebben szereztek bizonyítványt

Tavaly közel 117 ezren mentek el nyelvvizsgázni, ebből a legtöbben, körülbelül 84 ezren angolból próbáltak bizonyítványt szerezni - ez derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja adataiból. Ez a szám még így is kevesebb, mint egy évvel korábban: míg 2016-ban összesen 134 520-an mentek el vizsgázni, tavaly ez a szám 116 759 volt - írja a Magyar Hírlap.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.