A jelenlegi sokszínű nyelvvizsgarendszer tökéletes, ezért komoly visszalépés lenne, ha a rendszer államosításával...
A jelenlegi sokszínű nyelvvizsgarendszer tökéletes, ezért komoly visszalépés lenne, ha a rendszer államosításával csak egyetlen vizsgatípus maradna – jelentette ki a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke.
Salusinszky András szerint a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ megfelelően felügyeli az általa elismert vizsgákat, a piaci verseny és nemzetközi presztízs miatt maguknak a nyelvvizsgaközpontoknak is érdekük, hogy a vizsgáztatás magas színvonalú legyen.
A NYESZE elnöke úgy véli, az elmúlt 15 évben sikerült a nyelvvizsgákat a Közös Európai Referenciakeret ajánlásainak megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az ismeretek most azonos megbízhatóan és azonos szinten mérik, de formai különbözőségükkel egyúttal lehetőséget kínálnak arra is, hogy ki-ki a hozzá legközelebb álló tanulási stratégiával sajátítsa el a nyelvet.
Nagy hiba lenne, ha a tanulókat ismét egyetlen elismert felkészülési stratégia irányába terelnénk vissza, hiszen ez az uniformizálás távol áll az idegen nyelveket tanulók természetétől – mondta, hozzátéve: az is szomorú lenne, ha ismét megszületne az “egységes, Magyarországon érvényes" nyelvvizsga, amelyet a világon nagyon kevesen ismernének.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
