Kiverte a biztosítékot a nyelvtanároknál a kormány újabb terve

A jelenlegi sokszínű nyelvvizsgarendszer tökéletes, ezért komoly visszalépés lenne, ha a rendszer államosításával...

  • Eduline
A nyelvtanárok szerint nem kell változtatni a nyelvvizsgák rendszerén
Túry Gergely

A jelenlegi sokszínű nyelvvizsgarendszer tökéletes, ezért komoly visszalépés lenne, ha a rendszer államosításával csak egyetlen vizsgatípus maradna – jelentette ki a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke.

Salusinszky András szerint a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ megfelelően felügyeli az általa elismert vizsgákat, a piaci verseny és nemzetközi presztízs miatt maguknak a nyelvvizsgaközpontoknak is érdekük, hogy a vizsgáztatás magas színvonalú legyen.

A NYESZE elnöke úgy véli, az elmúlt 15 évben sikerült a nyelvvizsgákat a Közös Európai Referenciakeret ajánlásainak megfeleltetni, ami azt jelenti, hogy az ismeretek most azonos megbízhatóan és azonos szinten mérik, de formai különbözőségükkel egyúttal lehetőséget kínálnak arra is, hogy ki-ki a hozzá legközelebb álló tanulási stratégiával sajátítsa el a nyelvet.

Nagy hiba lenne, ha a tanulókat ismét egyetlen elismert felkészülési stratégia irányába terelnénk vissza, hiszen ez az uniformizálás távol áll az idegen nyelveket tanulók természetétől – mondta, hozzátéve: az is szomorú lenne, ha ismét megszületne az “egységes, Magyarországon érvényes" nyelvvizsga, amelyet a világon nagyon kevesen ismernének.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.