A nyelviskolák nem félnek a szigorúbb ellenőrzésektől, szerintük csak azokat küldik nyelvvizsgázni, akik amúgy is felkészültek.
Berényi Milánt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének vezetőjét azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a hírek szerint szigorúbb ellenőrzések várhatók a nyelvvizsgákon a vizsgázók megnövekedett létszáma miatt, és azért, mert elképzelhető, hogy egyes vizsgáztatók túlságosan engedékenyek.
A kurzusok alatt általában szintfelmérőket íratnak a diákokkal, így előre lehet tudni, ki az, akinek a legnagyobb esélye van letenni a nyelvvizsgát. Ezzel magyarázható, hogy a diplomamentő programban részt vevők kilencven százaléka sikeresen vizsgázott - mondta.
Berényi Milán kiemelte, az ellenőrzés mindig jogos, a vizsgázók megnövekedett száma miatt valóban szükség van a fokozottabb kontrollra, ebből azonban a vizsgázók semmit sem észlelnek, hiszen a szakértők a háttérben ellenőrzik, hogy minden szabályosan zajlik-e.
| Még több érdekesség a nyelvtanulásról |
Hozzátette, a képző és a vizsgáztató szerv nem feltétlenül azonos, sőt a vizsga előtt nyilatkozni kell arról, hogy a diákot tanította-e a vizsgabiztos, ebben az esetben ugyanis ő nem vizsgáztathatja.
A diplomamentősöknek is megy
A diplomamentő programról Berényi Milán elmondta, eddig kilencezren iratkoztak be, 4500-an el is végezték a tanfolyamot, 1300-an pedig már sikeresen levizsgáztak.
Szeptemberben újabb kurzusokat indítanak majd, mivel augusztus 31-én lejár az oklevélszerzési határidő, vagyis azoknak a felsőoktatási hallgatóknak, akik magyar állami ösztöndíjjal tanultak és az előírt határidőn belül nyelvvizsga hiányában nem szerezték meg oklevelüket, vissza kell fizetniük az államnak az igénybe vett állami ösztöndíj ötven százalékát. Ez alól azonban halasztás kérhető, ha a diák felnőttképzésben tanul nyelvet. Erről részletesen itt olvashatsz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
