Mégsem lesz kötelező a középfokú, C típusú nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételihez 2016-tól. Az országgyűlés megszavazta az oktatási bizottság módosító indítványát, amelyben csak annyi áll, hogy "az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás".
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkárság eredeti terve szerint 2016-tól senki nem jelentkezhetett volna egyetemre vagy főiskola C típusú, középfokú nyelvvizsga nélkül - az új szabály először azokra a diákokra vonatkozott volna, akik idén végzik a nyolcadik osztályt.
Ezen a feltételen puhított az oktatási bizottság, amely azt javasolta, hogy az új felsőoktatási törvényben ne szerepeljen a kötelező nyelvvizsga, ehelyett a parlament által elfogadott jogszabályban mindössze annyi áll: "Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás, feltétele lehet az egészségügyi, szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat".
Hogy ez pontosan mit jelent majd, az az évente kiadott, a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletekből derül majd ki - vagyis arra is van esély, hogy egyáltalán nem kell majd nyelvvizsga a felvételihez. Az új felsőoktatási törvényről itt olvashattok.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
