Újabb nyelvvizsga értékelése változik, itt vannak a részletek

Februártól a TIT-TELC nyelvvizsgákon is bevezetik az újfajta értékelési rendszert.

Eduline

Pixabay

A Nyelvvizsga Akkreditációs Központ újraakkreditálta a TIT-TELC Nyelvvizsgarendszert, így 2017 februárjától újfajta (több nyelvvizsgaközpontban már tavaly vagy még régebb óta létező) értékelési rendszert vezetnek be.

Az új rendszer lényege, hogy ha az írásbeli és szóbeli részvizsgán is eléri a vizsgázó a készségenként szükséges 40 százalékot, akkor a gyengébben sikerült vizsgarészt kompenzálni lehet a jobban sikerült másik résszel.

A nyelvvizsga sikeressége a jövőben is azon múlik, hogy a szóbelin és írásbelin mutatott teljesítmény átlaga elérje a 60 százalékot, a minimum 40 százalék egyik készségnél sem változik.

A több nyelvvizsgát érintő változásról itt olvashattok részletes összefoglalót:

Tények és tévhitek a nyelvvizsgák körül
Az utóbbi hetekben megszaporodtak a hírek a nyelvvizsgák háza tájáról. Néhány nyelvvizsgaközpont novembertől könnyebb vizsgákkal és alacsonyabb ponthatárokkal kecsegteti a vizsgázókat. Átnéztük a legnépszerűbb vizsgaközpontok weboldalait, hogy összefoglaljuk, hol mi változott, és mi az oka, ha más vizsgákon nem volt változás.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

Közoktatás

Totyik Tamás: „Önmaguktól fognak bezárni az iskolák”

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.

Közoktatás

„Az érettségi megszüntetése sem lenne ördögtől való” – új oktatási reformjavaslatot tett közzé a CKP

Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.

Érettségi-felvételi

Lemondott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu

A PDSZ-nek a minisztériumban azt mondták, a pénzügy még nem döntött a NOKS-dolgozók béremeléséről

Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.

Horváth Péter a lemondásáról: „Nem tudnék a feladatoknak olyan tiszta lelkiismerettel megfelelni, ahogy korábban”

A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.

Képviselőként próbálhatjátok ki magatokat a Parlamentben: törvényjavaslatot írhattok és szavazhattok is

Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.