Minden agyban dől el. De azért nem érdemes erre fogni a kudarcot.
Miért van az, hogy egyesekre felnőttkorban szinte tapadnak az idegen nyelvek, mások viszont nagyon sokat küszködnek a tanulással? A University of Washington kutatói szerint már tudjuk ennek okát.
Az egyetem munkatársai nemrég publikáltak egy tanulmányt, ami az Agy és nyelvtanulás címet viseli. Ebben a fenti kérdésre keresték a választ, és az eltérő agyműködésben találták meg.
Szerintük egy ötperces agyi EEG-teszttel ki lehet mutatni, hogy az adott egyén mennyire fogékony a nyelvtanulásra. A könnyebb nyelvtanulásnak tehát neurológiai okai vannak a kutatók szerint.
Azért nem érdemes az agyra fogni a nyelvtanulási kudarcokat: a kutatók ugyanis elismerik, a legfontosabb tényező mégis a motiváció, amivel legyőzhetőek a nehézségek. Hiányában pedig hiába a nyelvtanulásra hajlamos agy, aligha fog menni.
(QZ)
Mennyi ideig tart a szóbeli felvételi? Mit kell vinni a vizsgára? Egyáltalán szükséges külön készülni rá? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az elitgimnáziumok szóbeli felvételijéről.
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
A felvételi nemcsak a pontokról szól – az is számít, honnan és hogyan intézed a jelentkezést. A Felvi arra figyelmeztet, hogy érdemes odafigyelni az online biztonságra, amikor belépsz az E-felvételibe.
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára.
