A nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradt ötvenezer fiatalnak csak mintegy negyede jelentkezett eddig a diplomamentő programra, közülük is mindössze 5500-an jutottak el a támogatási szerződés megkötéséig - írta szerdai számában a Magyar Nemzet Pákozdi Szabolcsra, a programot megvalósító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójára hivatkozva.
A lap ismertette: a szintfelmérők tapasztalatai alapján meghosszabbították a programot, így e hét elejétől már újra jelentkezhetnek az érdeklődők. Hozzátették: a rendelkezésre álló források fele, durván másfél milliárd forint még felhasználásra vár.
A Magyar Nemzet felidézte: a diplomamentőre azok pályázhatnak, akik kizárólag a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. A sikeres pályázók államilag támogatott nyelvtanfolyamokon szerezhetik meg a hiányzó, B2 szintű tudást. Bár a jelentkezőknek nem kell előzetes nyelvismeretet igazolniuk, a kurzusok megkezdése előtt mindenkivel szintfelmérőt iratnak, hogy kiderüljön, 240 óra alatt van-e esélye eljutni a középfokig.
Az eddigi felmérőkből azonban az derült ki, hogy a fiatalok többsége nincs tisztában a tényleges tudásával, a jelentkezők jelentős része ugyanis nem rendelkezik az elvárt alapszintű ismeretekkel sem. A program meghosszabbítására részben a pályázók gyenge tudása miatt volt szükség - olvasható a napilapban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
