A nyelvvizsga hiányában diploma nélkül maradt ötvenezer fiatalnak csak mintegy negyede jelentkezett eddig a diplomamentő programra, közülük is mindössze 5500-an jutottak el a támogatási szerződés megkötéséig - írta szerdai számában a Magyar Nemzet Pákozdi Szabolcsra, a programot megvalósító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójára hivatkozva.
A lap ismertette: a szintfelmérők tapasztalatai alapján meghosszabbították a programot, így e hét elejétől már újra jelentkezhetnek az érdeklődők. Hozzátették: a rendelkezésre álló források fele, durván másfél milliárd forint még felhasználásra vár.
A Magyar Nemzet felidézte: a diplomamentőre azok pályázhatnak, akik kizárólag a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat. A sikeres pályázók államilag támogatott nyelvtanfolyamokon szerezhetik meg a hiányzó, B2 szintű tudást. Bár a jelentkezőknek nem kell előzetes nyelvismeretet igazolniuk, a kurzusok megkezdése előtt mindenkivel szintfelmérőt iratnak, hogy kiderüljön, 240 óra alatt van-e esélye eljutni a középfokig.
Az eddigi felmérőkből azonban az derült ki, hogy a fiatalok többsége nincs tisztában a tényleges tudásával, a jelentkezők jelentős része ugyanis nem rendelkezik az elvárt alapszintű ismeretekkel sem. A program meghosszabbítására részben a pályázók gyenge tudása miatt volt szükség - olvasható a napilapban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
