Ezeket a nyelvvizsgákat fogadják el Magyarországon, illetve külföldön

Nyelvvizsgázni szeretnétek, de nem tudjátok, melyik bizonyítványt fogadják el az itthoni, illetve külföldi egyetemek, munkáltatók? Összefoglaltuk a tíz legnépszerűbb vizsgahellyel kapcsolatos tudnivalókat. Fontos: arról, hogy egy adott nyelvvizsgát a külföldi intézmény elfogad-e, náluk kell érdeklődnötök.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

Az ECL nyelvvizsgák közül az angol és a német államilag elismert, az olaszból, franciából, spanyolból, héberből, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból vagy szerbből szerzett bizonyítványt pedig honosítással, kiegészítő vizsga nélkül fogadtathatjátok el. A TELC vizsgái közül szintén az alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1) szintű angol és a német államilag elismert, a francia, olasz, orosz, spanyol vagy török nyelvből szerzett alap- vagy középfokú bizonyítványt honosítjátok.

Az angolszász egyetemek által gyakran felvételi követelményként szabott TOEFL-nyelvvizsgát honosítanotok kell, ha államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt szeretnétek. A City & Guilds általános angol nyelvvizsgáján egy államilag elismert és egy nemzetközi bizonyítványt is kaptok. Ugyanez igaz a Goethe Institut alap-, közép- és felsőfokú német nyelvvizsgáira, illetve az Euroexam Nyelvvizsga Központ angol és német vizsgáira is.

A British Council nemzetközi nyelvvizsgái közül az IELTS-vizsgát honosítanotok kell, az alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1 vagy C2) Cambridge ESOL vizsga viszont Magyarországon is akkreditált.

A Francia Intézetben olyan nemzetközi francia nyelvvizsgát tehettek, amelyet Magyarországon is elfogadnak, honosítás nélkül. A B2-es szintű vizsga a francia egyetemek, főiskolák felvételi tesztjét is kiváltja. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Origó nyelvvizsgáján és a BME nyelvvizsgáin is államilag elismert bizonyítványt kaptok.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu