Nyelvvizsgázni szeretnétek, de nem tudjátok, melyik bizonyítványt fogadják el az itthoni, illetve külföldi egyetemek, munkáltatók? Összefoglaltuk a tíz legnépszerűbb vizsgahellyel kapcsolatos tudnivalókat. Fontos: arról, hogy egy adott nyelvvizsgát a külföldi intézmény elfogad-e, náluk kell érdeklődnötök.
Az ECL nyelvvizsgák közül az angol és a német államilag elismert, az olaszból, franciából, spanyolból, héberből, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból vagy szerbből szerzett bizonyítványt pedig honosítással, kiegészítő vizsga nélkül fogadtathatjátok el. A TELC vizsgái közül szintén az alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1) szintű angol és a német államilag elismert, a francia, olasz, orosz, spanyol vagy török nyelvből szerzett alap- vagy középfokú bizonyítványt honosítjátok.
Az angolszász egyetemek által gyakran felvételi követelményként szabott TOEFL-nyelvvizsgát honosítanotok kell, ha államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt szeretnétek. A City & Guilds általános angol nyelvvizsgáján egy államilag elismert és egy nemzetközi bizonyítványt is kaptok. Ugyanez igaz a Goethe Institut alap-, közép- és felsőfokú német nyelvvizsgáira, illetve az Euroexam Nyelvvizsga Központ angol és német vizsgáira is.
A British Council nemzetközi nyelvvizsgái közül az IELTS-vizsgát honosítanotok kell, az alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1 vagy C2) Cambridge ESOL vizsga viszont Magyarországon is akkreditált.
A Francia Intézetben olyan nemzetközi francia nyelvvizsgát tehettek, amelyet Magyarországon is elfogadnak, honosítás nélkül. A B2-es szintű vizsga a francia egyetemek, főiskolák felvételi tesztjét is kiváltja. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Origó nyelvvizsgáján és a BME nyelvvizsgáin is államilag elismert bizonyítványt kaptok.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
