Taccsra vágta a nyelviskolákat az elmúlt három-négy év

Becslések szerint minden tizedik nyelviskola a csőd szélén áll, egyre kevesebben jelentkeznek a tanfolyamokra - írja...

  • Eduline
Orosz Péter

Becslések szerint minden tizedik nyelviskola a csőd szélén áll, egyre kevesebben jelentkeznek a tanfolyamokra - írja a dehir.hu.

"Az utóbbi években a lakosság érdeklődése esett vissza, pontosabban nem is az érdeklődés, hanem a beiratkozási létszám lett alacsonyabb – mondta Sinka Andor, a Debreceni Nyelviskola ügyvezető igazgatója. Korábban évente 1100-an iratkoztak be hozzájuk, a legrosszabb évben ez a szám nem érte el az ötszázat.

Az intézmények többsége négy éve nem emelt árat. A nyelviskolák szerint a túlélés egyik eszköze az lehet, ha csatlakoznak az Európai Unió által támogatott munkahelyi képzésekhez. A nyelvet tanulók többsége az angolt és a németet választja, mert a külföldi munkavégzéshez ez a kettő kell a leginkább.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.