Taccsra vágta a nyelviskolákat az elmúlt három-négy év

Becslések szerint minden tizedik nyelviskola a csőd szélén áll, egyre kevesebben jelentkeznek a tanfolyamokra - írja...

  • Eduline
Orosz Péter

Becslések szerint minden tizedik nyelviskola a csőd szélén áll, egyre kevesebben jelentkeznek a tanfolyamokra - írja a dehir.hu.

"Az utóbbi években a lakosság érdeklődése esett vissza, pontosabban nem is az érdeklődés, hanem a beiratkozási létszám lett alacsonyabb – mondta Sinka Andor, a Debreceni Nyelviskola ügyvezető igazgatója. Korábban évente 1100-an iratkoztak be hozzájuk, a legrosszabb évben ez a szám nem érte el az ötszázat.

Az intézmények többsége négy éve nem emelt árat. A nyelviskolák szerint a túlélés egyik eszköze az lehet, ha csatlakoznak az Európai Unió által támogatott munkahelyi képzésekhez. A nyelvet tanulók többsége az angolt és a németet választja, mert a külföldi munkavégzéshez ez a kettő kell a leginkább.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.