Blikk: 300 ezerért bárki vehetett nyelvvizsgát a Corvinuson

Valódi, de ki nem érdemelt nyelvvizsgaokmányokat szerezhettek többen is a Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi...

  • MTI

Valódi, de ki nem érdemelt nyelvvizsgaokmányokat szerezhettek többen is a Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi karának nyelvi központjában 300 ezer forint ellenében - írta a Blikk.

A lap csütörtöki számában Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: "2010 és 2011 között négy nyelvvizsgáztató és egy közvetítő segített, hogy olyanok is szerezzenek nyelvvizsga-bizonyítványt, akik a követelményeknek egyáltalán nem feleltek meg".

A Blikk úgy tudja, hogy egy győri nyelviskola vezetője szállította a „klienseket", esetenként saját gépkocsijával Budapestre. Több tanárt és több tucat megvesztegetőt gyanúsítanak. A lap úgy tudja, hogy az ügy miatt a hatóság szakértők segítségével évekre visszamenőleg szúrópróbaszerűen ellenőrizni fog nyelvvizsga-eredményeket.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.