Az ukránok fele sem ukránul, sem oroszul nem beszél tökéletesen

Miközben a politikusok az Ukrajnában használatos különböző nyelvek státusáról vitatkoznak, addig az ukránok több mint...

  • MTI

Miközben a politikusok az Ukrajnában használatos különböző nyelvek státusáról vitatkoznak, addig az ukránok több mint fele hibásan beszél és ír ukrán és orosz nyelven egyaránt - írta pénteki számában a Korreszpondent című ukrán hetilap.

A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint a szurzsikot - azaz a kevert orosz-ukrán nyelvet - használja szóban és írásban a lakosság 11-18 százaléka, azaz 5-8 millióan.

A két nyelv keverékét előszeretettel használók zöme az ország keleti és középső részében él, ahol arányuk eléri a 21,7 százalékot. A legkevesebben - 2,5 százalék - Nyugat-Ukrajnában használják a szurzsikot.

Az újság szerint azonban az Ukrajnában élők közül valójában sokkal többen használják a kevert nyelvet, ám a közvélemény-kutatások során ezt általában nem ismerik be, hanem azt állítják magukról, hogy tökéletesen beszélnek ukránul és oroszul is.

Jarina Szkuratovszka rádiós műsorvezető tapasztalatai szerint - amivel egyetértettek a lap által megkérdezett nyelvészek is - a lakosságnak csak körülbelül 20 százaléka mondhatja el magáról, hogy helyesen beszéli valamelyiket a két nyelv közül.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.