A nap kérdése: visszaigényelhetem a nyelvvizsga árát, ha csak a vizsga egyik fele sikerült?

Komplex nyelvvizsgára mentem, de végül csak a szóbeli része sikerült. Így is visszaigényelhetem a vizsga árát? - ezzel a kérdéssek fordult szerkesztőségünkhöz egy középiskolás diák.

  • Székács Linda

Az első sikeres nyelvvizsga vizsgadíját maximum 72 700 forintig mindenki visszaigényelheti, aki még nem töltötte be a 35. életévét, vagy már betöltötte azt, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül és 2018. január 1-jét követően szerzett

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
  • komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát.
Abban az esetben, ha valaki komplex nyelvvizsgára ment, de annak csak az egyik fele - a szóbeli vagy írásbeli - sikerült; a sikeres rész után járó összeget visszaigényelheti, a teljes komplex nyelvvizsga árát azonban nem, hiszen a sikertelen vizsgarészt nem fizetik vissza. 

Amennyiben viszont egy éven belül megszerzitek a második vizsgarészt is, annak árát visszakaphatjátok. Ezzel kapcsolatban a megkeresésünkre az Oktatási Hivatal azt írta:

,,Abban az esetben, ha egyesíthető részvizsgáról van szó, a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától támogatás iránti kérelem 1 éven belül terjeszthető elő. Ez azt jelenti, hogy kérelem benyújtására csak akkor van lehetőség, ha mindkét vizsgarész (írásbeli + szóbeli=komplex) egy éven belül sikerült. Ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el, a támogatás csak a második részvizsga díja után jár."

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

    Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.