A nap kérdése: visszaigényelhetem a nyelvvizsga árát, ha csak a vizsga egyik fele sikerült?

Komplex nyelvvizsgára mentem, de végül csak a szóbeli része sikerült. Így is visszaigényelhetem a vizsga árát? - ezzel a kérdéssek fordult szerkesztőségünkhöz egy középiskolás diák.

  • Székács Linda

Az első sikeres nyelvvizsga vizsgadíját maximum 72 700 forintig mindenki visszaigényelheti, aki még nem töltötte be a 35. életévét, vagy már betöltötte azt, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül és 2018. január 1-jét követően szerzett

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
  • komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát.
Abban az esetben, ha valaki komplex nyelvvizsgára ment, de annak csak az egyik fele - a szóbeli vagy írásbeli - sikerült; a sikeres rész után járó összeget visszaigényelheti, a teljes komplex nyelvvizsga árát azonban nem, hiszen a sikertelen vizsgarészt nem fizetik vissza. 

Amennyiben viszont egy éven belül megszerzitek a második vizsgarészt is, annak árát visszakaphatjátok. Ezzel kapcsolatban a megkeresésünkre az Oktatási Hivatal azt írta:

,,Abban az esetben, ha egyesíthető részvizsgáról van szó, a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától támogatás iránti kérelem 1 éven belül terjeszthető elő. Ez azt jelenti, hogy kérelem benyújtására csak akkor van lehetőség, ha mindkét vizsgarész (írásbeli + szóbeli=komplex) egy éven belül sikerült. Ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el, a támogatás csak a második részvizsga díja után jár."

 

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.