Idén lehet utoljára akkreditált nyelvvizsgát tenni ebből az idegen nyelvből

Évekig jolly joker volt, amit a legolcsóbb és leggyorsabban megszerezhető nyelvvizsgaként emlegettek, mostanra viszont már alig maréknyian vizsgáznak belőle.

  • Székács Linda

2025-ben már csak egyetlen alkalommal, októberben lehet akkreditált nyelvvizsgát tenni eszperantó nyelvből az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. 2026-tól az Eszperantó Világszövetség nem akkreditált nyelvvizsgáját lehet letenni - szerepel az ELTE Origó honlapján.

Az eszperantó mesterségesen megalkotott nyelv évekig a diploma előtt álló nyelvvizsgázók jolly jokere volt. Ebből lehetett ugyanis a leggyorsabban és legolcsóbban nyelvvizsgát szerezni azoknak, akiknek (a felsőoktatási törvény megváltoztatása előtt) szükségük volt legalább egy B2-es, tehát középszintű nyelvvizsgára ahhoz, hogy megkaphassák a diplomájukat.

Mi az az eszperantó?
Az eszperantó, vagy eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek. Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár ország sem fogadta el hivatalos nyelvének, az eszperantó több országban is az oktatás része - Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga.

A kereslet azonban az évek alatt jelentősen bezuhant. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb nyelv a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie. Feltételezhetően ez áll amögött, hogy az ELTE Origó a vizsgalehetőség megszüntetése mellett döntött.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.