Évekig jolly joker volt, amit a legolcsóbb és leggyorsabban megszerezhető nyelvvizsgaként emlegettek, mostanra viszont már alig maréknyian vizsgáznak belőle.
2025-ben már csak egyetlen alkalommal, októberben lehet akkreditált nyelvvizsgát tenni eszperantó nyelvből az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. 2026-tól az Eszperantó Világszövetség nem akkreditált nyelvvizsgáját lehet letenni - szerepel az ELTE Origó honlapján.
Az eszperantó mesterségesen megalkotott nyelv évekig a diploma előtt álló nyelvvizsgázók jolly jokere volt. Ebből lehetett ugyanis a leggyorsabban és legolcsóbban nyelvvizsgát szerezni azoknak, akiknek (a felsőoktatási törvény megváltoztatása előtt) szükségük volt legalább egy B2-es, tehát középszintű nyelvvizsgára ahhoz, hogy megkaphassák a diplomájukat.
| Mi az az eszperantó? |
| Az eszperantó, vagy eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek. Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár ország sem fogadta el hivatalos nyelvének, az eszperantó több országban is az oktatás része - Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga. |
A kereslet azonban az évek alatt jelentősen bezuhant. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb nyelv a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie. Feltételezhetően ez áll amögött, hogy az ELTE Origó a vizsgalehetőség megszüntetése mellett döntött.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
