Idén lehet utoljára akkreditált nyelvvizsgát tenni ebből az idegen nyelvből

Évekig jolly joker volt, amit a legolcsóbb és leggyorsabban megszerezhető nyelvvizsgaként emlegettek, mostanra viszont már alig maréknyian vizsgáznak belőle.

  • Székács Linda

2025-ben már csak egyetlen alkalommal, októberben lehet akkreditált nyelvvizsgát tenni eszperantó nyelvből az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. 2026-tól az Eszperantó Világszövetség nem akkreditált nyelvvizsgáját lehet letenni - szerepel az ELTE Origó honlapján.

Az eszperantó mesterségesen megalkotott nyelv évekig a diploma előtt álló nyelvvizsgázók jolly jokere volt. Ebből lehetett ugyanis a leggyorsabban és legolcsóbban nyelvvizsgát szerezni azoknak, akiknek (a felsőoktatási törvény megváltoztatása előtt) szükségük volt legalább egy B2-es, tehát középszintű nyelvvizsgára ahhoz, hogy megkaphassák a diplomájukat.

Mi az az eszperantó?
Az eszperantó, vagy eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek. Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár ország sem fogadta el hivatalos nyelvének, az eszperantó több országban is az oktatás része - Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga.

A kereslet azonban az évek alatt jelentősen bezuhant. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb nyelv a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie. Feltételezhetően ez áll amögött, hogy az ELTE Origó a vizsgalehetőség megszüntetése mellett döntött.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.