Nem vicc: ezt a nyelvet egy hét alatt meg lehet tanulni
Bár a felsőoktatási felvételiben nem sok hasznotokra lesz, de a hétköznapokban meglehetősen jó kis agytorna lehet megtanulnotok a toki pona nevű, 2001-ben megalkotott mesterséges idegen nyelvet.
Székács Linda
A toki pona nyelvet egy kanadai nyelvész, Sonja Lang alkotta meg 2001-ben. Elnevezése a tok piszin (Pápua Új-Guinea hivatalos nyelve) "tok" és az angol "talk" szavakból, ami beszédet, illetve a szintén mesterségesen megalkotott eszperantó nyelv "bona" szavából ered, ami azt jelenti, "jó".
A nyelv minössze 9 mássalhangzóból és 5 magánhangzóból épül fel és körülbelül mindössze 140 szóból áll. Ezek jellemzően angol, finn, grúz, tok piszin, holland, eszperantó, horvát, valamint kínai és kanadai francia eredetűek.
Jellemzője, hogy - mivel ennyire kevés szóból áll - mindenre ugyanazt a kifejezést használják. Például a madarakat nem különböztetik meg fajonként, mindegyiket "waso"-nak hívják, legyen szó sasról, cinegéről vagy bagolyról. Ugyanez igaz a bogarakra, rovarokra is, amiket "pipi"-nek neveznek. És a számok tekintetében is spórolt a nyelv megalkotója. 1-től 10-ig a következőképp lehet elszámolni toki pona nyelven:
1 - wan
2 - tu
3 - tu wan (2+1)
4 - tu tu (2+2)
5 - luka
6 - luka wan (5+1)
7 - luka tu (5+2)
8 - luka tu wan (5+3+1)
9 - luka tu tu (5+2+2)
10 - luka luka (5+5)
A nyelv honlapja szerint míg néhány évvel ezelőtt mindössze hárman beszélték a toki ponát, mostanra világszerte több ezren tanulják és beszélik. Létezik például podcast és magazin is ezen a nyelven és elkezdték a Bibliát is lefordítani toki ponára.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
