szerző:
Szponzor tartalom
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A diploma előtt álló egyetemisták helyett ma már inkább az egyetemre készülő középiskolások számára fontos, hogy legyen nyelvvizsgájuk, hiszen az értékes pontokat ér a felsőoktatási felvételiben. A komoly nyelvtanulás így egyre hamarabb kezdődik, de Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a nyelvkönyvek bújása helyett ennek folyamata lehet szórakoztató is. Ezért is álltak elő a Mesterhármas országos nyelvi verseny ötletével.

A koronavírus-járvány alatt elrendelt többszöri nyelvvizsga-amnesztiák után 2022. decemberében a kormány átírta a felsőoktatási törvényt. Ettől kezdve nem központi követelmény a legalább B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga megléte a diplomaszerzéshez, annak szükségéről az egyetemek akár szakonként eltérő rendelkezéseket hozhatnak.

Emiatt az elmúlt években jelentősen megcsappant a nyelvvizsgázók száma. Az Oktatási Hivatal adatai szerint míg 2019-ben még 124 470-en nyelvvizsgáztak, 2023-ban már csak mintegy 66 307-en.

Rozgonyi Zoltán, a londoni központú Euroexam International vizsgaközpontjának vezetője szerint a visszaesés annak tudható be, hogy az intézkedés miatt az egyetemisták jókora része kikerült a nyelvvizsgázók közül. Ezt szintén alátámasztják az OH adatai; 2019-ben még a 20-24 éves korosztályból 28 492-en, a 25-29 évesek közül pedig 14 766-an nyelvvizsgáztak, 2023-ban viszont már csak 12 839 és 3165-en.

A szakember szerint ugyanakkor a nyelvvizsga meglétének fontossága nem csökkent. Bár a diplomaszerzéshez már nem mindenütt szükséges, az egyetemi felvételi során továbbra is értékes pontokat ér. A felvételi rendszer átalakításának köszönhetően ráadásul sok esetben többet is, mint korábban. Míg ugyanis a középfokú nyelvvizsgáért korábban 28, a felsőfokúért pedig 40 pont járt, ma már vannak egyetemek, amik a többletpontként megszerezhető teljes 100 pontot odaadják egy felsőfokú, vagyis C1-es bizonyítványért, arról nem beszélve, hogy a papír később is meghálálja magát

Azt látjuk, hogy a nyelvvizsgára készülő korosztály alapvetően a fiatalabb tanulókra tolódik át, legfőképp a fiatalabb középiskolásokra és megjelentek a nyolcadik osztályos általános iskolások is szép számban

– mondja az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője.

Fő, hogy szórakoztató legyen

Filmek, zenék, alkalmazások, a közösségi média és már a mesterséges intelligencia is. Rozgonyi Zoltán szerint mindezek a diákok rendelkezésére állnak és jelentősen megkönnyítik a nyelvtanulást, ami így jóval érdekesebb és szórakoztatóbb számukra, mint a korábbi generációknak volt, akiknek többnyire csak a könyv és munkafüzet jutott.

Arról nem is beszélve, hogy mindezeknek köszönhetően szinte ragad rájuk a nyelv; kiváltképp az angol, hiszen a csapból is ez folyik. De a németet tanulók is megtalálják a számukra legmegfelelőbb és legszórakoztatóbb eszközöket. Elég csupán a német nyelvű könnyűzenére, a 2023-ban Budapesten duplakoncertet adó Rammsteinre gondolni, vagy más népszerű zenekarokra és előadókra, mint például a Scorpions vagy a filmzenéiről híres Hans Zimmer.

Bár az iskolai tanórákon a szerep főként még mindig a tankönyvé, az Euroexam vezetője szerint nagyon fontos, hogy itt is megjelenjen egyfajta játékosság és kreativitás, hogy a diákok motiváltak legyenek és azok is maradjanak a nyelvtanulás során.

„A motiváció nem csupán azért fontos, hogy hajlandóbbak legyünk kitartóan tanulni. Kutatások alapján régóta ismert, hogy ha a tanulás érdekes kihívás, ha közünk van az anyaghoz akkor az jobban is ragad, gyorsabb, hatékonyabb a tanulás. Azt szeretnénk elérni, hogy az a hosszú tanulási folyamat, ami elvezet a nyelvvizsgához, ne egy rémes, monoton robotmunka legyen” – fogalmaz a szakember.

Mesterhármas nyelvi verseny

A motiváció fenntartásának egyik eszköze lehet, ha a nyelvtanulók versenyeken is megmérettetik magukat és összemérik a nyelvtudásukat amellett, hogy azt a fordulókon keresztül fejlesztik is és rendszeres visszajelzést kapnak arról, milyen szinten vannak éppen.

Az Euroexam Nyelvvizsgaközpont ezért is állt elő a Mesterhármas országos nyelvi verseny ötletével, amire bármelyik magyarországi székhelyű, oktatási azonosítóval rendelkező oktatási intézmény és nyelviskola tanulóit jelentkeztethetik a felkészítő tanáraik háromfős csapatokban.

Regisztráció

A Mesterhármas országos nyelvi versenyre a jelentkezés 2025. január 10-től (péntek) január 24-ig (péntek) tart. A verseny ingyenes, a csapatokat ezen a felületen tudják regisztrálni a felkészítő tanárok.

A versenyt két nyelvből; angolból és németből hirdetik meg közép- és felsőfokon olyan nyelvtanulók számára, akik ezeken a szinteken még nem rendelkeznek nyelvvizsgával.

Bár a megmérettetés során csapatokban kell majd dolgozni, a háromfordulós nyelvi verseny első fordulójában a diákoknak egyénileg oldják meg a kapott feladatokat „házon belül”, vagyis a saját oktatási intézményükben, értékelni viszont csapatként fogják őket. Ez dönti majd el, hogy mely csapatok jutnak tovább a második, regionális fordulóba, amit hat helyszínen;

  • Győrben,
  • Kaposváron,
  • Szegeden,
  • Debrecenben,
  • Szolnokon, és
  • Budapesten

fognak tartani. A verseny első fordulója egyúttal egy rövidített nyelvvizsga-feladatsor, ennek részletes eredményét minden versenyző megkapja. Így nem csak a legjobb angolosoknak és németeseknek érdemes nevezni, hanem mindenkinek, aki nyelvvizsga előtt áll, vagy felmerült benne a nyelvvizsgázás gondolata.

A második fordulóba minden régióból az első fordulóban legjobban teljesítő 5 csapat jut majd be kategóriánként, azaz összesen 120 csapat vesz részt a fordulóban. Ebben a körben egyénileg és csapatban is kell majd dolgozniuk a résztvevőknek a megadott feladatokon

– írják a verseny honlapján.

Innen az országos döntőbe a hat régió legjobbjai fognak bejutni, egy-egy csapat minden régióból. Közülük kerül majd ki a győztes csapat, akik ingyenes nyelvvizsgát és értékes, felkészülést segítő tankönyvcsomagot nyerhetnek.

Mindemellett különdíjat kap majd

  • a legjobban teljesítő egyházi oktatási intézmény,
  • a legjobban teljesítő nyelviskola, és
  • a legjobban teljesítő nem egyházi oktatási intézmény.

A különdíjakat az iskolák összesített pontszáma, vagyis az iskolából nevezett csapatok által elért összes pont alapján ítélik oda. Így a különdíjakra jó eséllyel pályázhatnak azon oktatási intézmények is, akik sok csapatot neveznek, még ha csapataik nem is jutnak el a döntőbe.  “Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőséget és hogy a verseny minél szélesebb kör számára jelentsen izgalmas kihívást. A felkészítő tanárok munkáját pedig a verseny teljes ideje alatt segíteni fogjuk, a munkájuk elismerése különösen fontos számunkra.”

Nyelvtanulás

Rozgonyi Zoltán szerint a pedagógusok számára végig igyekeznek majd olyan segédanyagokat, továbbképzéseket nyújtani, amelyekkel nem csupán a versenyző csapataikat tudják segíteni, hanem az órai munka, a tanítás során is hasznosíthatják.

A legeredményesebb tanárok pedig pénznyereményben is részesülhetnek, hogy a versenyt szervező nyelvvizsgaközpont így is elismerje és támogassa a munkájukat.

A magyar diákok persze nincsenek egyedül a sok éven át tartó nyelvtanulás kihívásai között. A Mesterhármas hazai döntőjével egyidőben, tavasszal indul az Euroexam International hasonló versenye Mexikóban, ott a középiskola előtt álló korosztály számára.