Az időhiány és az anyagi korlátok nagy hatással vannak a nyelvtanulásra

A tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya és az időbeosztás problémái nehezítik leginkább a nyelvtanulást egy friss felmérés szerint.

  • Eduline/MTI

Az ALX Nyelviskola egy évig tartó kutatásában 3583 fő részvételével vizsgálta a nyelvtanulás motivációit, akadályait és céljait Magyarországon – derül ki az MTI-nek elküldött közleményükből. A felmérés alapján a legtöbben a munka és a szakmai előmenetel miatt tanulnak nyelveket. Sokan a nyelvvizsga megszerzéséért és a hobbijuk részeként tanulnak, mások pedig a régi tudás felfrissítését vagy a párkapcsolati szükségleteket  említették indokként.

Majdnem háromezren jelezték, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan az angol nyelvet tartják a leghasznosabbnak, amit a német követ. A kitöltők között az angol nyelv a legnépszerűbb, míg a spanyol a második helyen áll.

A legnagyobb akadályok között az időhiány és az anyagi korlátok állnak, amelyek jelentősen befolyásolják a nyelvtanulási folyamatot. A nyelvtanulást a tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya  és az időbeosztás problémái  nehezítik.

A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők többsége a gördülékeny és magabiztos kommunikációt tűzte ki fő célul: "Ez azt mutatja, hogy a nyelvtanulás végső célja nem csak a nyelvi szabályok elsajátítása, hanem az, hogy a tanulók képesek legyenek hatékonyan kommunikálni a mindennapi helyzetekben. Az online tanulás terén az érthető magyarázatok, a tanárral való online konzultáció és a könnyedén használható platformok bizonyultak kulcsfontosságúnak a tanulók számára" – írják.

Az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly összesen 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon. Bár 2019 óta ez a szám évről évre csökken, ez még 2022-höz képest jelentős visszaesést jelent, ugyanis abban az évben még 83 145-en vizsgáztak. Az erről szóló cikkünket innen érhetitek el:

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.