Nyelvvizsga-támogatás 2024: januártól ekkora összeget igényelhettek vissza

Január elsejétől emelkedik a nyelvvizsga-támogatás összege - közölte Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Facebook-oldalán.

Nagy-Vargha Zsófia posztjában kifejtette, hogy a fiatalok akár 66 700 forintot is visszaigényelhetnek a nyelvvizsga árából. A támogatásra pedig azok jogosultak, akik:
  • még nem töltötték be a 35. életévüket,
  • vagy 35 évesnél idősebbek, de gyermekes szülőként csed-ben, gyed-ben vagy gyes-ben részesülnek,
  • nagyszülők, akik unokával vannak otthon és nagyszülői gyed-et kapnak.

A támogatást azonban csak az első sikeres komplex középfokú (B2), felsőfokú (C1, C2) általános vagy szaknyelvi nyelvvizsga, vagy első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjára lehet igénybe venni. Az összeget a Magyar Államkincstártól lehet visszaigényelni a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számított egy éven belül.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a 2018. január 1. óta elérhető támogatást eddig már több mint 170 ezer nyelvvizsgázó igényelte csaknem hatmilliárd forint értékben.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.