Saját pénzből segíti a külföldi gyerekek magyar nyelvi oktatását Terézváros

A külföldiek nagy aránya miatt a VI. kerület önkormányzata körülbelül tízmillió forintot szán a pedagógusok megfelelő továbbképzésére a magyar nyelv oktatásához és a megfelelő angol nyelvtudás megszerzéséhez.

  • Eduline

Tízmillió forintból indít programot Budapest VI. kerülete, hogy segítséget nyújtson a városrészben élő külföldi iskolások magyar nyelvi oktatásához - közölte a terézvárosi önkormányzat kedden az MTI-vel.

Közleményük szerint a kerületi óvodákban és iskolákban átlagosan 20 százalék azoknak a külföldi gyerekeknek az aránya, akik magyarul egyáltalán nem beszélnek, de akad olyan osztály is a kerületben, ahol a gyerekek 30 százaléka külföldi, ráadásul más-más országból érkeztek.

A programhoz a Bajza Utcai Általános Iskola nyújt segítséget szakmai tematikájával, melynek segítségével arra tanítják meg a jelentkező kerületi pedagógusokat, hogyan oktassák a magyart mint idegen nyelvet a gyerekeknek - írták.

Az iskolák mellett az óvodákban is hasonló programot indítanak, itt a terézvárosi óvodapedagógusok elsősorban angol nyelvi képzést kapnak majd, mivel nekik arra van leginkább szükségük, hogy a külföldi szülőkkel tudjanak alapszinten beszélni.

A programra körülbelül 10 millió forintot költ az önkormányzat annak reményében, hogy nemcsak a pedagógusoknak segítenek majd, hanem a Terézvárost otthonként választó külföldieknek is könnyebbé teszik a beilleszkedést. Soproni Tamás, a kerület polgármestere szerint ugyanis egy olyan befogadó és színes kerületben, mint Terézváros, muszáj reagálni és alkalmazkodni az ott élők megváltozott összetételére és az ebből adódó nehézségekre.

"Mivel ezt a KLIK nem tette meg, a terézvárosi önkormányzat lép, és képzést szervez/finanszíroz a magyar mint idegen nyelv oktatására a kerületi pedagógusoknak" - mondta.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.