Óbudai Egyetem: a következő tanévben abszolváló hallgatók is megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül

A diploma kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a tantervben lesz egy nyelvi szint, amit el kell érni – írja új nyelvi követelményeiről az Óbudai Egyetem.

  • Eduline

Már többször írtunk arról, hogy a felsőoktatási törvény decemberi módosítása óta a diplomaszerzésnek nem feltétele a nyelvvizsga, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy valamilyen nyelvi követelményt beépítenek a tantervükbe, és kötelező is biztosítaniuk a szaknyelvi tudás megszerzését a hallgatóknak.

Az Óbudai Egyetemen a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük.

Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki.

Azok azonban, akik ebben vagy a következő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.