Megszavazta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - ez többek között azt jelenti, hogy ezentúl a diplomák kiadásának nem lesz "központi" feltétele a B2-es nyelvvizsga.
A jogszabály alapján a diplomák kiadásának előfeltétele csupán a záróvizsga teljesítése. Eddig a felsőoktatási törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: alapszakos diplomát csak az szerezhetett, aki a záróvizsgán átment, és legalább egy B2-es komplex nyelvvizsgát is szerzett.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a hallgatók nem tanulnak majd idegen nyelveket, a törvény ugyanis előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek idegen szaknyelvi ismereteket kell oktatniuk. Sőt: akár úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.
A döntéssel jól járnak azok az exhallgatók, akik 2021 augusztusa után államvizsgáztak, de nem szereztek nyelvvizsgát, így eddig nem vehették át a diplomájukat. Ők most megkapják az oklevelüket.
Egyetemi címet kapott az egyik főiskola, jönnek a mikrotanúsítványok
A felsőoktatási törvény módosítása más elemeket is tartalmaz: alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább februártól a budapesti Gábor Dénes Főiskola - Gábor Dénes Egyetem néven.
Szintén fontos változás, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl bármelyik tantárgy, kurzus, modul elvégzéséért kiállíthatnak ún. mikrotanúsítványt a hallgatóknak, amellyel ők - akár a későbbi munkavállaláskor - bizonyíthatják, hogy különböző ismereteket, képességek birtokában vannak.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
