Újra módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, belekerülne az a passzus is, amely lehetővé teszi az egyetemeknek és főiskoláknak, hogy nyelvvizsga nélkül is kiadhassák a diplomákat a végzős hallgatóknak.
A felsőoktatási törvényt több ponton módosító javaslatban többek között az áll, hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga”.
Jelenleg a felsőoktatási törvény ennél szigorúbb követelményeket tartalmaz: eddig csak azok a végzős hallgatók kaphatták meg a diplomájukat, akik sikeres záróvizsgát tettek, emellett megszerezték a képzésen előírt nyelvvizsgát is. Az alapszakos diplomához egy középfokú (vagyis B2-es), komplex általános nyelvvizsga kellett – néhány szakon azonban ennél szigorúbb feltételeket szabtak az egyetemek, több gazdasági szakon például szaknyelvi vizsgát kértek a hallgatóktól.
Csák János kulturális és innovációs miniszter még nyáron jelentette be, hogy megszüntetik az egyetemeken, főiskolákon a nyelvvizsga-kötelezettséget, de az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatóik megszerezzék a szakképzettség gyakorlásához szükséges nyelvtudást.
A törvényjavaslat erre is kitér, azt írják, hogy az intézményeknek be kell építeniük a tantervbe a szaknyelvi oktatást. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az egyetemek és főiskolák továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését. Egészen pontosan az áll a javaslatban, hogy „a tantervben meghatározhatnak az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.”
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
