A Zürichi Egyetem kutatói az Amazonas-medencében, Új-Guinea szigetén és Észak-Amerikában vizsgálták, milyen következményekkel járhat, ha eltűnik egy nyelv. Meglepő következtetésekre jutottak.
A kutatás során csak az Amazonas-medence északnyugati részén 645 növényfaj gyógyászati használatát vizsgálták, a régióban beszélt 37 nyelven keresztül, és azt találták, hogy az évezredek-századok során felhalmozott tudás 91 százaléka pusztán egyetlen nyelven érhető el. Vagyis ha ez a nyelv kihalna, odalenne a növény gyógyászati hasznosításával kapcsolatos ismeret is – írja a Mongabay beszámolója alapján a 444.hu.
Az egyetem kutatói tanulmányukban azt is kihangsúlyozzák, hogy a biodiverzitást és a kulturális örökséget nem lehet szétválasztani egymástól, és utóbbit talán még nagyobb veszély fenyegeti.
„Nem tagadhatjuk a kapcsolatot, nem beszélhetünk csak a kultúráról, vagy csak a természetről. Mi, emberek, jók vagyunk a kultúra homogenizálásában és a természettel is ezt tesszük, így a természeti környezet lassan mindenhol egyforma lesz”
– magyarázza Jordi Bascompte, a vizsgálatban részt vett kutatók egyike.
Hasonló eredményre jutott az Ethnologue program is, szerintük a világon létező több mint 7 ezer nyelv 42 százalékát fenyegeti a kihalás. Ez nem újkeletű jelenség, a portugál felfedezők Brazíliába érkezése előtt közel 1000 nyelvet használtak a térségben, ezek közül ma már csak 160 ismert – derül ki a SIL International által végzett kutatásból.
„A nyelvészek szerint egy nyelv akkor válik veszélyeztetetté, amikor a szülők már nem azon a nyelvek szólnak gyerekeikhez”
– fogalmaz Luciana Sanchez Mendes, őslakos nyelvekre specializálott nyelvész. A szakember azt is hozzátette, a brazil területeken kiemelt felelőssége van az őslakosok iskoláinak, fontos, hogy a diákok a portugál mellett az adott nyelvet is megismerjék. Az UNESCO is állást foglalt a kérdésben, és egy 2022-től 2032-ig futó, tízéves kampányt hirdetett, melyben a helyi nyelvek megőrzését, felélesztését és népszerűsítését támogatják.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
