A kutatás során csak az Amazonas-medence északnyugati részén 645 növényfaj gyógyászati használatát vizsgálták, a régióban beszélt 37 nyelven keresztül, és azt találták, hogy az évezredek-századok során felhalmozott tudás 91 százaléka pusztán egyetlen nyelven érhető el. Vagyis ha ez a nyelv kihalna, odalenne a növény gyógyászati hasznosításával kapcsolatos ismeret is – írja a Mongabay beszámolója alapján a 444.hu.
Az egyetem kutatói tanulmányukban azt is kihangsúlyozzák, hogy a biodiverzitást és a kulturális örökséget nem lehet szétválasztani egymástól, és utóbbit talán még nagyobb veszély fenyegeti.
„Nem tagadhatjuk a kapcsolatot, nem beszélhetünk csak a kultúráról, vagy csak a természetről. Mi, emberek, jók vagyunk a kultúra homogenizálásában és a természettel is ezt tesszük, így a természeti környezet lassan mindenhol egyforma lesz”
– magyarázza Jordi Bascompte, a vizsgálatban részt vett kutatók egyike.
Hasonló eredményre jutott az Ethnologue program is, szerintük a világon létező több mint 7 ezer nyelv 42 százalékát fenyegeti a kihalás. Ez nem újkeletű jelenség, a portugál felfedezők Brazíliába érkezése előtt közel 1000 nyelvet használtak a térségben, ezek közül ma már csak 160 ismert – derül ki a SIL International által végzett kutatásból.
„A nyelvészek szerint egy nyelv akkor válik veszélyeztetetté, amikor a szülők már nem azon a nyelvek szólnak gyerekeikhez”
– fogalmaz Luciana Sanchez Mendes, őslakos nyelvekre specializálott nyelvész. A szakember azt is hozzátette, a brazil területeken kiemelt felelőssége van az őslakosok iskoláinak, fontos, hogy a diákok a portugál mellett az adott nyelvet is megismerjék. Az UNESCO is állást foglalt a kérdésben, és egy 2022-től 2032-ig futó, tízéves kampányt hirdetett, melyben a helyi nyelvek megőrzését, felélesztését és népszerűsítését támogatják.
