Hány óra kell összesen egy nyelv megtanulásához?

Gondolkoztatok már azon, melyik nyelv lehet a legkönnyebb, vagy melyiket kell a legtovább tanulni, hogy azt mondhassa az ember, beszéli? Itt egy izgalmas lista, amiből az is kiderül, mennyire nehéz a magyar nyelv a külföldieknek.

  • Csik Veronika

Az amerikai külügyi szolgálat (Foreign Service Insitute FSI) nyelvoktatásért felelős intézménye négy kategóriába sorolta a nyelveket nehézség szerint.

Mielőtt megnézzük a kategóriákat érdemes elmondani, az osztályozás nem tudományos, hanem kifejezetten pragmatikus szempontok alapján történik: egyszerűen csak azt veszi figyelembe, hogy mennyi időbe kerül amerikai az tanítványoknak megtanulni egy-egy idegen nyelvet. Illetve hozzá kell tenni, hogy a "folyékonyan" beszélni fogalma is szubjektív, azonban a lista szemléletes.

Az 1. kategóriába az FSI egyrészt azokat a nyelveket tette, amik hasonlítanak valamilyen szinten az angolra. Ide került a beosztás szerint 24 hét alatt megtanulható dán, a holland és az északi germán (skandináv) nyelvek; illetve az újlatin nyelvek, mint a francia (ehhez már legalább 30 hét kell), az olasz, a román, a spanyol és a portugál. Ezeket egy amerikai anyanyelvű tanuló nagyjából fél év alatt, 24-30 hetes, illetve 600-750 órányi tanulással el tudja sajátítani.

A 2. kategóriás nyelvek közé került a német, amit 36 hétig, illetve 900 óráig kell tanulási egy amerikainak. Ide tartozik a maláj, indonéz és a szuahéli is.

A 3. kategóriába kerültek a „nehéz nyelvek” - azok, amelyek jelentősen eltérnek nyelvi és/vagy kulturális szinten az angoltól. Ide rengeteg nyelvet sorolnak, az albántól a törökön át a zulu nyelvig – ezeket 44 hétig, nettó 1100 órán át kell tanulni ahhoz, hogy az ember elmondhassa magáról, beszéli őket. Nem mellesleg ebbe a kategóriába tartozik a magyar is.

Az 4. kategóriába tartoznak a legnehezebb nyelvek, amelyeket legalább 88 hétig, 2200 órán keresztül, akár két évig is tanulni kell. Ide sorolták az arab, a kantoni, a mandarin, a japán és a koreai nyelveket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.