Gondolkoztatok már azon, melyik nyelv lehet a legkönnyebb, vagy melyiket kell a legtovább tanulni, hogy azt mondhassa az ember, beszéli? Itt egy izgalmas lista, amiből az is kiderül, mennyire nehéz a magyar nyelv a külföldieknek.
Az amerikai külügyi szolgálat (Foreign Service Insitute FSI) nyelvoktatásért felelős intézménye négy kategóriába sorolta a nyelveket nehézség szerint.
Mielőtt megnézzük a kategóriákat érdemes elmondani, az osztályozás nem tudományos, hanem kifejezetten pragmatikus szempontok alapján történik: egyszerűen csak azt veszi figyelembe, hogy mennyi időbe kerül amerikai az tanítványoknak megtanulni egy-egy idegen nyelvet. Illetve hozzá kell tenni, hogy a "folyékonyan" beszélni fogalma is szubjektív, azonban a lista szemléletes.
Az 1. kategóriába az FSI egyrészt azokat a nyelveket tette, amik hasonlítanak valamilyen szinten az angolra. Ide került a beosztás szerint 24 hét alatt megtanulható dán, a holland és az északi germán (skandináv) nyelvek; illetve az újlatin nyelvek, mint a francia (ehhez már legalább 30 hét kell), az olasz, a román, a spanyol és a portugál. Ezeket egy amerikai anyanyelvű tanuló nagyjából fél év alatt, 24-30 hetes, illetve 600-750 órányi tanulással el tudja sajátítani.
A 2. kategóriás nyelvek közé került a német, amit 36 hétig, illetve 900 óráig kell tanulási egy amerikainak. Ide tartozik a maláj, indonéz és a szuahéli is.
A 3. kategóriába kerültek a „nehéz nyelvek” - azok, amelyek jelentősen eltérnek nyelvi és/vagy kulturális szinten az angoltól. Ide rengeteg nyelvet sorolnak, az albántól a törökön át a zulu nyelvig – ezeket 44 hétig, nettó 1100 órán át kell tanulni ahhoz, hogy az ember elmondhassa magáról, beszéli őket. Nem mellesleg ebbe a kategóriába tartozik a magyar is.
Az 4. kategóriába tartoznak a legnehezebb nyelvek, amelyeket legalább 88 hétig, 2200 órán keresztül, akár két évig is tanulni kell. Ide sorolták az arab, a kantoni, a mandarin, a japán és a koreai nyelveket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
