Gondolkoztatok már azon, melyik nyelv lehet a legkönnyebb, vagy melyiket kell a legtovább tanulni, hogy azt mondhassa az ember, beszéli? Itt egy izgalmas lista, amiből az is kiderül, mennyire nehéz a magyar nyelv a külföldieknek.
Az amerikai külügyi szolgálat (Foreign Service Insitute FSI) nyelvoktatásért felelős intézménye négy kategóriába sorolta a nyelveket nehézség szerint.
Mielőtt megnézzük a kategóriákat érdemes elmondani, az osztályozás nem tudományos, hanem kifejezetten pragmatikus szempontok alapján történik: egyszerűen csak azt veszi figyelembe, hogy mennyi időbe kerül amerikai az tanítványoknak megtanulni egy-egy idegen nyelvet. Illetve hozzá kell tenni, hogy a "folyékonyan" beszélni fogalma is szubjektív, azonban a lista szemléletes.
Az 1. kategóriába az FSI egyrészt azokat a nyelveket tette, amik hasonlítanak valamilyen szinten az angolra. Ide került a beosztás szerint 24 hét alatt megtanulható dán, a holland és az északi germán (skandináv) nyelvek; illetve az újlatin nyelvek, mint a francia (ehhez már legalább 30 hét kell), az olasz, a román, a spanyol és a portugál. Ezeket egy amerikai anyanyelvű tanuló nagyjából fél év alatt, 24-30 hetes, illetve 600-750 órányi tanulással el tudja sajátítani.
A 2. kategóriás nyelvek közé került a német, amit 36 hétig, illetve 900 óráig kell tanulási egy amerikainak. Ide tartozik a maláj, indonéz és a szuahéli is.
A 3. kategóriába kerültek a „nehéz nyelvek” - azok, amelyek jelentősen eltérnek nyelvi és/vagy kulturális szinten az angoltól. Ide rengeteg nyelvet sorolnak, az albántól a törökön át a zulu nyelvig – ezeket 44 hétig, nettó 1100 órán át kell tanulni ahhoz, hogy az ember elmondhassa magáról, beszéli őket. Nem mellesleg ebbe a kategóriába tartozik a magyar is.
Az 4. kategóriába tartoznak a legnehezebb nyelvek, amelyeket legalább 88 hétig, 2200 órán keresztül, akár két évig is tanulni kell. Ide sorolták az arab, a kantoni, a mandarin, a japán és a koreai nyelveket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
