A koronavírus és a nyelvvizsgamentes diploma is betett a vizsgáknak. Míg tavaly összesen 124 ezren mentek el nyelvvizsgázni, idén csupán 56 ezren.
Az ELTE Origó Nyelvi Centrum ügyvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, szeptember végéig nagyságrendileg csaknem harminc százalékkal kevesebben vizsgáztak náluk, mint tavaly ilyenkor.
Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint idén eddig 56 428 fő próbálkozott nyelvvizsgával, ami – azt is figyelembe véve, hogy az év még nem ért véget – jócskán elmarad a tavalyi 124 ezres és az azt megelőző 120 ezres létszámtól.
A cikk szerint angolból a tavalyi 94 ezer helyett most csak 42 ezren vizsgáztak, míg németből 22 ezerről 10 ezerre csökkent a létszám. Az 56 ezer vizsgázó közül egyébként 38 és fél ezren jártak sikerrel, vagyis 18 ezren megbuktak, az idei sikerességi ráta 68,2 százalék, ami megfelel a korábbi évek arányainak.
Nyelvvizsgák a továbbtanuláshoz: itt találjátok a teljes listát
Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Mutatjuk azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
