Alig feleannyian nyelvvizsgáztak eddig idén, mint 2019-ben

A koronavírus és a nyelvvizsgamentes diploma is betett a vizsgáknak. Míg tavaly összesen 124 ezren mentek el nyelvvizsgázni, idén csupán 56 ezren.

  • Eduline

Az ELTE ­Origó Nyelvi Centrum ügyvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, szeptember végéig nagyságrendileg csaknem harminc százalékkal kevesebben vizsgáztak náluk, mint tavaly ilyenkor.

Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint idén eddig 56 428 fő próbálkozott nyelvvizsgával, ami – azt is figyelembe véve, hogy az év még nem ért véget – jócskán elmarad a tavalyi 124 ezres és az azt megelőző 120 ezres létszámtól.

A cikk szerint angolból a tavalyi 94 ezer helyett most csak 42 ezren vizsgáztak, míg németből 22 ezerről 10 ezerre csökkent a létszám. Az 56 ezer vizsgázó közül egyébként 38 és fél ezren jártak sikerrel, vagyis 18 ezren megbuktak, az idei sikerességi ráta 68,2 százalék, ami megfelel a korábbi évek arányainak.

Nyelvvizsgák a továbbtanuláshoz: itt találjátok a teljes listát

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Mutatjuk azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.