Diszgráfia és nyelvvizsga: mi a szabály?

Újabb olvasói levélre válaszolunk, ahol a diszgráfiával és a nyelvvizsgával kapcsolatban kaptunk kérdést.

  • Eduline

Olvasónk azt kérdezte, hogy abban az esetben, ha valaki igazoltan diszgráfiás mentesülhet-e a nyelvvizsga írásbeli része alól.

A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, ami az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánul meg.

A kérdésre választ az Oktatási Hivatal oldalán találtunk. Azt írják, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében a nyelvvizsga minden készséget köteles mérni, ezért nem adható felmentés az írásbeli vizsgarész alól.

Kormányrendelet írja elő a vizsgaközpontok számára, hogy a fogyatékos személyeknek a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket teremtsenek az esélyegyenlőség jegyében. Azt, hogy ez hogyan lehetséges a gyakorlatban a vizsgaközpontok oldalán szokták közzé tette, náluk érdemes érdeklődni.

Milyen nyelvvizsgatípusokat fogadnak el Magyarországon?

Magyarországon szeretnétek továbbtanulni, ezért államilag elismert nyelvvizsgára van szükségetek? De mégis milyen nyelvvizsgákat fogadnak el itthon, és hogyan számoltathatjátok el a külföldön megszerzett vizsgátokat? Fontos olvasói kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.