Diszgráfia és nyelvvizsga: mi a szabály?

Újabb olvasói levélre válaszolunk, ahol a diszgráfiával és a nyelvvizsgával kapcsolatban kaptunk kérdést.

  • Eduline

Olvasónk azt kérdezte, hogy abban az esetben, ha valaki igazoltan diszgráfiás mentesülhet-e a nyelvvizsga írásbeli része alól.

A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, ami az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánul meg.

A kérdésre választ az Oktatási Hivatal oldalán találtunk. Azt írják, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében a nyelvvizsga minden készséget köteles mérni, ezért nem adható felmentés az írásbeli vizsgarész alól.

Kormányrendelet írja elő a vizsgaközpontok számára, hogy a fogyatékos személyeknek a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket teremtsenek az esélyegyenlőség jegyében. Azt, hogy ez hogyan lehetséges a gyakorlatban a vizsgaközpontok oldalán szokták közzé tette, náluk érdemes érdeklődni.

Milyen nyelvvizsgatípusokat fogadnak el Magyarországon?

Magyarországon szeretnétek továbbtanulni, ezért államilag elismert nyelvvizsgára van szükségetek? De mégis milyen nyelvvizsgákat fogadnak el itthon, és hogyan számoltathatjátok el a külföldön megszerzett vizsgátokat? Fontos olvasói kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.