Melyik nyelvvizsga ér többet, az egy- vagy a kétnyelvű?

Nyelvvizsgára készültök, de még nem döntöttétek el, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát tesztek? Mi a különbség a kettő között és melyik ér többet? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér: beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése. Ugyanakkor a közvetítési készségeket nem méri, vagyis nem kell az anyanyelv és a célnyelv között fordítanotok. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsgákon az utóbbi készségeiteket is felmérik.

De melyik nyelvvizsga ér többet?

Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét ugyanis nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. Amennyiben mégis ragaszkodnának valamelyik típushoz az iskolák - például PhD képzések esetén -, azt külön feltüntetik a követelmények között.

Melyiket érdemes választanotok?

Ha gyakran kell fordítanotok - nyelvórán, munkahelyen -, illetve van már ilyen téren tapasztalatotok, és nem okoz számotokra gondot az ilyen típusú feladatok megoldása, akkor célszerű a kétnyelvű nyelvvizsgát választanotok. Viszont, ha nem érzitek biztosnak a nyelvek közötti átjárást, és jobban szerettek csak egy adott nyelvre koncentrálni, akkor az egynyelvű vizsgákat indító nyelvvizsgaközpontok közül válogassatok.

Mennyit kell fizetnetek a nyelvvizsgákért 2020-ban? A legnépszerűbb középfokú, B2-es nyelvvizsgák árait itt, a felsőfokú nyelvizsgák árait pedig itt nézhetitek meg.

Tanuljatok angolul a legfrissebb hírekkel, legjobb sztorikkal: appajánló

Szívesen gyakorolnátok a nyelvvizsga előtt? Nyelvtan, hallásértés vagy kiejtés? Ezzel az ingyenes oldal és a hozzá tartozó appal mindent gyakorolhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.