Nyelvvizsgára készültök, de még nem döntöttétek el, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát tesztek? Mi a különbség a kettő között és melyik ér többet? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér: beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése. Ugyanakkor a közvetítési készségeket nem méri, vagyis nem kell az anyanyelv és a célnyelv között fordítanotok. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsgákon az utóbbi készségeiteket is felmérik.
De melyik nyelvvizsga ér többet?
Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét ugyanis nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. Amennyiben mégis ragaszkodnának valamelyik típushoz az iskolák - például PhD képzések esetén -, azt külön feltüntetik a követelmények között.
Melyiket érdemes választanotok?
Ha gyakran kell fordítanotok - nyelvórán, munkahelyen -, illetve van már ilyen téren tapasztalatotok, és nem okoz számotokra gondot az ilyen típusú feladatok megoldása, akkor célszerű a kétnyelvű nyelvvizsgát választanotok. Viszont, ha nem érzitek biztosnak a nyelvek közötti átjárást, és jobban szerettek csak egy adott nyelvre koncentrálni, akkor az egynyelvű vizsgákat indító nyelvvizsgaközpontok közül válogassatok.
Mennyit kell fizetnetek a nyelvvizsgákért 2020-ban? A legnépszerűbb középfokú, B2-es nyelvvizsgák árait itt, a felsőfokú nyelvizsgák árait pedig itt nézhetitek meg.
Tanuljatok angolul a legfrissebb hírekkel, legjobb sztorikkal: appajánló
Szívesen gyakorolnátok a nyelvvizsga előtt? Nyelvtan, hallásértés vagy kiejtés? Ezzel az ingyenes oldal és a hozzá tartozó appal mindent gyakorolhattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
