Melyik nyelvvizsga ér többet, az egy- vagy a kétnyelvű?

Nyelvvizsgára készültök, de még nem döntöttétek el, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát tesztek? Mi a különbség a kettő között és melyik ér többet? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér: beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése. Ugyanakkor a közvetítési készségeket nem méri, vagyis nem kell az anyanyelv és a célnyelv között fordítanotok. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsgákon az utóbbi készségeiteket is felmérik.

De melyik nyelvvizsga ér többet?

Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét ugyanis nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. Amennyiben mégis ragaszkodnának valamelyik típushoz az iskolák - például PhD képzések esetén -, azt külön feltüntetik a követelmények között.

Melyiket érdemes választanotok?

Ha gyakran kell fordítanotok - nyelvórán, munkahelyen -, illetve van már ilyen téren tapasztalatotok, és nem okoz számotokra gondot az ilyen típusú feladatok megoldása, akkor célszerű a kétnyelvű nyelvvizsgát választanotok. Viszont, ha nem érzitek biztosnak a nyelvek közötti átjárást, és jobban szerettek csak egy adott nyelvre koncentrálni, akkor az egynyelvű vizsgákat indító nyelvvizsgaközpontok közül válogassatok.

Mennyit kell fizetnetek a nyelvvizsgákért 2020-ban? A legnépszerűbb középfokú, B2-es nyelvvizsgák árait itt, a felsőfokú nyelvizsgák árait pedig itt nézhetitek meg.

Tanuljatok angolul a legfrissebb hírekkel, legjobb sztorikkal: appajánló

Szívesen gyakorolnátok a nyelvvizsga előtt? Nyelvtan, hallásértés vagy kiejtés? Ezzel az ingyenes oldal és a hozzá tartozó appal mindent gyakorolhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.