Melyik nyelvvizsga ér többet, az egy- vagy a kétnyelvű?

Nyelvvizsgára készültök, de még nem döntöttétek el, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű vizsgát tesztek? Mi a különbség a kettő között és melyik ér többet? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér: beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése. Ugyanakkor a közvetítési készségeket nem méri, vagyis nem kell az anyanyelv és a célnyelv között fordítanotok. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsgákon az utóbbi készségeiteket is felmérik.

De melyik nyelvvizsga ér többet?

Mivel mindkét változat államilag elismert, így a felvételi pluszpontokhoz és a diploma megszerzéséhez is mindkét típus megfelel. A nyelvvizsga értékét ugyanis nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e. Amennyiben mégis ragaszkodnának valamelyik típushoz az iskolák - például PhD képzések esetén -, azt külön feltüntetik a követelmények között.

Melyiket érdemes választanotok?

Ha gyakran kell fordítanotok - nyelvórán, munkahelyen -, illetve van már ilyen téren tapasztalatotok, és nem okoz számotokra gondot az ilyen típusú feladatok megoldása, akkor célszerű a kétnyelvű nyelvvizsgát választanotok. Viszont, ha nem érzitek biztosnak a nyelvek közötti átjárást, és jobban szerettek csak egy adott nyelvre koncentrálni, akkor az egynyelvű vizsgákat indító nyelvvizsgaközpontok közül válogassatok.

Mennyit kell fizetnetek a nyelvvizsgákért 2020-ban? A legnépszerűbb középfokú, B2-es nyelvvizsgák árait itt, a felsőfokú nyelvizsgák árait pedig itt nézhetitek meg.

Tanuljatok angolul a legfrissebb hírekkel, legjobb sztorikkal: appajánló

Szívesen gyakorolnátok a nyelvvizsga előtt? Nyelvtan, hallásértés vagy kiejtés? Ezzel az ingyenes oldal és a hozzá tartozó appal mindent gyakorolhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.