A jelentkezők nagyjából egyharmadának nem sikerült a nyelvvvizsgája 2019-ben

2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogy ebből hány vizsga lett sikeres, illetve azt is, hogy a legnépszerűbb nyelveken hogyan teljesítettek a vizsgázók. Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ebből 82 366 vizsga lett sikeres, a vizsgázók nagyjából egyharmada, szám szerint 42 102-en pedig elbuktak a vizsgán.

A legtöbben tavaly is angolból vizsgáztak: összesen 94 147-en, amelyből 64 053 sikeres és 30 094 sikertelen vizsga született. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 21 925-en tettek nyelvvizsgát. Ebből a nyelvből 13 403-an tudták megugrani a követelményeket és 8522-en hasaltak el a vizsgán.

A népszerűségi sorrendben harmadik helyre került az eszperantó, bár ez 1861 vizsgázóval jóval elmarad az előző két nyelvtől. Az eszperantó nyelvvizsgát 740-en tették le sikeresen 2019-ben, 1121-en pedig elbuktak rajta.

Viszonylag sokan választották még tavaly a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet. Lovári nyelvből 664 sikeres és 748 sikertelen, franciából 856 sikeres és 547 sikertelen nyelvvizsga született. Az 1254 spanyol jelentkezőből 845-nek, a 987 olasz nyelvvizsgázóból pedig 661 vizsgázónak sikerült a nyelvvizsgája.

Nyáron szeretnétek nyelvvizsgázni? 2020. augusztus 31-ig akár még online is vizsgázhattok ugyanis a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció eddig érvényes. Erről itt írtunk korábban. Azt pedig, hogy mely nyelvvizsgaközpontok kapták meg az online akkreditációt, itt nézhetitek meg.

20-30 ezer diákot buktak el a nyelviskolák a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt

A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.