A jelentkezők nagyjából egyharmadának nem sikerült a nyelvvvizsgája 2019-ben

2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogy ebből hány vizsga lett sikeres, illetve azt is, hogy a legnépszerűbb nyelveken hogyan teljesítettek a vizsgázók. Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ebből 82 366 vizsga lett sikeres, a vizsgázók nagyjából egyharmada, szám szerint 42 102-en pedig elbuktak a vizsgán.

A legtöbben tavaly is angolból vizsgáztak: összesen 94 147-en, amelyből 64 053 sikeres és 30 094 sikertelen vizsga született. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 21 925-en tettek nyelvvizsgát. Ebből a nyelvből 13 403-an tudták megugrani a követelményeket és 8522-en hasaltak el a vizsgán.

A népszerűségi sorrendben harmadik helyre került az eszperantó, bár ez 1861 vizsgázóval jóval elmarad az előző két nyelvtől. Az eszperantó nyelvvizsgát 740-en tették le sikeresen 2019-ben, 1121-en pedig elbuktak rajta.

Viszonylag sokan választották még tavaly a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet. Lovári nyelvből 664 sikeres és 748 sikertelen, franciából 856 sikeres és 547 sikertelen nyelvvizsga született. Az 1254 spanyol jelentkezőből 845-nek, a 987 olasz nyelvvizsgázóból pedig 661 vizsgázónak sikerült a nyelvvizsgája.

Nyáron szeretnétek nyelvvizsgázni? 2020. augusztus 31-ig akár még online is vizsgázhattok ugyanis a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció eddig érvényes. Erről itt írtunk korábban. Azt pedig, hogy mely nyelvvizsgaközpontok kapták meg az online akkreditációt, itt nézhetitek meg.

20-30 ezer diákot buktak el a nyelviskolák a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt

A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.