A jelentkezők nagyjából egyharmadának nem sikerült a nyelvvvizsgája 2019-ben

2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogy ebből hány vizsga lett sikeres, illetve azt is, hogy a legnépszerűbb nyelveken hogyan teljesítettek a vizsgázók. Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ebből 82 366 vizsga lett sikeres, a vizsgázók nagyjából egyharmada, szám szerint 42 102-en pedig elbuktak a vizsgán.

A legtöbben tavaly is angolból vizsgáztak: összesen 94 147-en, amelyből 64 053 sikeres és 30 094 sikertelen vizsga született. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 21 925-en tettek nyelvvizsgát. Ebből a nyelvből 13 403-an tudták megugrani a követelményeket és 8522-en hasaltak el a vizsgán.

A népszerűségi sorrendben harmadik helyre került az eszperantó, bár ez 1861 vizsgázóval jóval elmarad az előző két nyelvtől. Az eszperantó nyelvvizsgát 740-en tették le sikeresen 2019-ben, 1121-en pedig elbuktak rajta.

Viszonylag sokan választották még tavaly a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet. Lovári nyelvből 664 sikeres és 748 sikertelen, franciából 856 sikeres és 547 sikertelen nyelvvizsga született. Az 1254 spanyol jelentkezőből 845-nek, a 987 olasz nyelvvizsgázóból pedig 661 vizsgázónak sikerült a nyelvvizsgája.

Nyáron szeretnétek nyelvvizsgázni? 2020. augusztus 31-ig akár még online is vizsgázhattok ugyanis a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció eddig érvényes. Erről itt írtunk korábban. Azt pedig, hogy mely nyelvvizsgaközpontok kapták meg az online akkreditációt, itt nézhetitek meg.

20-30 ezer diákot buktak el a nyelviskolák a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt

A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.