2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogy ebből hány vizsga lett sikeres, illetve azt is, hogy a legnépszerűbb nyelveken hogyan teljesítettek a vizsgázók. Mutatjuk a számokat.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból kiderül, hogy 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ebből 82 366 vizsga lett sikeres, a vizsgázók nagyjából egyharmada, szám szerint 42 102-en pedig elbuktak a vizsgán.
A legtöbben tavaly is angolból vizsgáztak: összesen 94 147-en, amelyből 64 053 sikeres és 30 094 sikertelen vizsga született. A második legnépszerűbb nyelvből, azaz németből 21 925-en tettek nyelvvizsgát. Ebből a nyelvből 13 403-an tudták megugrani a követelményeket és 8522-en hasaltak el a vizsgán.
A népszerűségi sorrendben harmadik helyre került az eszperantó, bár ez 1861 vizsgázóval jóval elmarad az előző két nyelvtől. Az eszperantó nyelvvizsgát 740-en tették le sikeresen 2019-ben, 1121-en pedig elbuktak rajta.
Viszonylag sokan választották még tavaly a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet. Lovári nyelvből 664 sikeres és 748 sikertelen, franciából 856 sikeres és 547 sikertelen nyelvvizsga született. Az 1254 spanyol jelentkezőből 845-nek, a 987 olasz nyelvvizsgázóból pedig 661 vizsgázónak sikerült a nyelvvizsgája.
Nyáron szeretnétek nyelvvizsgázni? 2020. augusztus 31-ig akár még online is vizsgázhattok ugyanis a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció eddig érvényes. Erről itt írtunk korábban. Azt pedig, hogy mely nyelvvizsgaközpontok kapták meg az online akkreditációt, itt nézhetitek meg.
20-30 ezer diákot buktak el a nyelviskolák a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt
A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
