Körvonalazódik a kormány idegennyelvi stratégiája - a NAT is eleme lesz az újításnak

A diákok után a tanárok is mehetnek majd külföldi nyelvtanfolyamra - írja a Népszava.

  • Eduline

Bár továbbra sem nyilvános a kormány részletes idegennyelvi stratégiája, az biztos, hogy három elemből áll – tudta meg a Népszava. az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a lap kérdésére elmondta - az első a középiskolásoknak szóló két hetes külföldi nyelvtanulási program, ami idén indult volna, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A második egy ugyancsak két hetes célnyelvi továbbképzés a nyelvtanárok számára, amire jövőre lehet majd jelentkezni.

A harmadik elemet az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) idegen nyelvi tantárgyainak átdolgozása során hajtottuk végre – írta az Emmi az oldalnak.

Most leginkább úgy tűnik, hogy egy negatív nyelvoktatási stratégia van érvényben – nyilatkozta a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke ez alatt azt érti, hogy a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések – mint az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga idei évre tervezett bevezetésének eltörlése vagy a diplomák kiadása nyelvvizsga nélkül – teljesen kilógnak a kormány által eddig képviselt „elvi rendszerből”.

Maga a NAT jó irányba indult el az idegennyelv-oktatás szempontjából, de azt túlzás lenne kijelenteni, hogy teljesen megújult. Rögzíti a tantárgyak követelményrendszerét, de ebből semmi nem következik például arra, változik-e az oktatás módszertana, az órák megszervezése – mondta.

Rozgonyi Zoltán azt is elmondta, a kormány idegennyelv-oktatási stratégiáját ő sem látta, de a kezdeti előkészítő munkálatokban részt vett; a folyamatot „jópofa ötletelésnek” nevezte, olyan javaslatokkal, mint például hogy az iskola folyosóin vagy a vécékben angolul is írják ki a különböző tájékoztató szövegeket. Szerinte a komolyabb munka lehetősége már ezen a szinten elakadt.

"Attól, hogy otthon van, ez még egy komoly vizsga"

Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.