Körvonalazódik a kormány idegennyelvi stratégiája - a NAT is eleme lesz az újításnak

A diákok után a tanárok is mehetnek majd külföldi nyelvtanfolyamra - írja a Népszava.

  • Eduline

Bár továbbra sem nyilvános a kormány részletes idegennyelvi stratégiája, az biztos, hogy három elemből áll – tudta meg a Népszava. az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a lap kérdésére elmondta - az első a középiskolásoknak szóló két hetes külföldi nyelvtanulási program, ami idén indult volna, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A második egy ugyancsak két hetes célnyelvi továbbképzés a nyelvtanárok számára, amire jövőre lehet majd jelentkezni.

A harmadik elemet az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) idegen nyelvi tantárgyainak átdolgozása során hajtottuk végre – írta az Emmi az oldalnak.

Most leginkább úgy tűnik, hogy egy negatív nyelvoktatási stratégia van érvényben – nyilatkozta a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke ez alatt azt érti, hogy a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések – mint az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga idei évre tervezett bevezetésének eltörlése vagy a diplomák kiadása nyelvvizsga nélkül – teljesen kilógnak a kormány által eddig képviselt „elvi rendszerből”.

Maga a NAT jó irányba indult el az idegennyelv-oktatás szempontjából, de azt túlzás lenne kijelenteni, hogy teljesen megújult. Rögzíti a tantárgyak követelményrendszerét, de ebből semmi nem következik például arra, változik-e az oktatás módszertana, az órák megszervezése – mondta.

Rozgonyi Zoltán azt is elmondta, a kormány idegennyelv-oktatási stratégiáját ő sem látta, de a kezdeti előkészítő munkálatokban részt vett; a folyamatot „jópofa ötletelésnek” nevezte, olyan javaslatokkal, mint például hogy az iskola folyosóin vagy a vécékben angolul is írják ki a különböző tájékoztató szövegeket. Szerinte a komolyabb munka lehetősége már ezen a szinten elakadt.

"Attól, hogy otthon van, ez még egy komoly vizsga"

Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.