A British Council Hungary nyelvvizsgaközpont jelenleg nem biztosítja előírt módon a vizsgázók számára az értékelt vizsgák megtekintését és meghallgatását - indokolta az Oktatási Hivatal az MTI-nek hétfőn, hogy miért függesztették fel három hónapra a központ működését.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Oktatási Hivatal pénteken tette közzé honlapján, hogy a központ nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, és így 2020. június 14. és szeptember 12. között nem hirdethet és nem szervezhet államilag elismert nyelvvizsgát.
A hivatal hozzátette: a vizsgaközpontnak a felfüggesztés kezdő időpontja előtt is lehetősége van arra, hogy a feltárt jogszabálysértéseket megszüntesse, és az Oktatási Hivatalhoz benyújtsa az erre vonatkozó dokumentációt.
Ha a hivatal egy legfeljebb 60 napos eljárás keretében hitelt érdemlően meggyőződik arról, hogy a vizsgaközpont valóban megszüntette a fennálló jogszabálysértéseket, akkor a felfüggesztésről szóló határozat visszavonható - jelezték. Kiemelték: a magyar jogszabályok egyértelműek, azokat mindenkinek, az összes vizsgaközpontnak be kell tartania.
Az intézkedés nem érinti a nyelvvizsgaközpont Cambridge English Qualifications vizsgarendszerében korábban tett nyelvvizsgák érvényességét, az akkreditált Cambridge-vizsgák a felfüggesztés ideje alatt is honosíthatók - közölte az Oktatási Hivatal.
Három hónapra felfüggeszti az egyik nyelvvizsgaközpont működését az Oktatási Hivatal
Az Oktatási Hivatal (OH) három hónapra felfüggeszti a British Council Hungary nyelvvizsgaközpont működését, amiért az - mint kiderült - nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
