Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.
Rozgonyi Zoltán kijelentette, hogy a nyelvvizsgák tekintetében már korábban elindult némi átrendeződés, az utóbbi időben egyre többen választották például a külföldi továbbtanuláshoz is ideális nemzetközi nyelvvizsgákat, de országosan nem nőtt a vizsgázók száma. Sőt tavalyhoz képest talán még némileg csökkent is, bár ennek részben az az oka, hogy 2018 elején lépett életbe a sikeres vizsgák díjának visszafizetéséről szóló kormánydöntés.
Az egyesületi elnök szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. "Aki olyan tudásszinten áll, hogy a középszintű 'sima' nyelvi érettségit le tudja tenni mondjuk közepes vagy jó eredménnyel, annak a B2 szint eléréséig biztos, hogy több mint egyévnyi nyelvtanulásra van még szüksége. Sőt, egy év akkor is kell, ha valaki kizárólag a nyelvvizsga megszerzésére koncentrál. De a középiskola utolsó éve ennél sokkal feszítettebb, hiszen a többi tantárgyból is fel kell készülni az érettségire, illetve a felvételi vizsgákra. Ilyen körülmények között biztos, hogy még több időre van szükség" - tette hozzá Rozgonyi Zoltán.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NYAK) adatai szerint tavaly harminchárom nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel. A felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.
Felvételi 2020: ez a választás lehet a menekülőút jövőre?
Hány pontot jelent jövőre egy emelt szintű nyelvi érettségi? Egy ilyen vizsgával mind a két felvételi követelményt ki lehet majd pipálni? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
